A LAZSNAKI KASTÉLY

Az Inkeyek lazsnaki vendégfogadója valamikor az 1700-as években létesült. A hely gyorsan bővült újabb és újabb funkciókkal: lett mészárszéke, kerékgyártó műhelye is. Már Lazsnakpusztaként emlegették, mert egyre több épülettel kiegészülve szolgálta a palini uradalom gazdálkodását.
A major északi oldalán lévő beépítetlen területből vásárolt 80 holdnyit Back Károly uradalmi intéző. A hajdani Inkey-birtok e darabkáján építtette fel 25 szobás kastélyát 1891-ben.
A 22 holdas angolparkot Hein János tervezte, nyaralónak nevezett villával, szökőkúttal, kertészlakkal, üvegházzal, fürdőházzal, mesterséges várrommal, fél holdas tóval, szigettel és híddal. A tavat az ottani természetes források és a Lazsnak-patak táplálták.
1892-ben a budapesti Látogatók Lapjának tudósítója Kanizsán járt és fényképes cikkében írt az új kastélyról is:

„A turista Nagy-Kanizsától félórányira egészen váratlanul felette csinos falusi jószágra bukkan, valóságos tusculumra*, minőt itt nemigen vélt találhatni.
Nagy, szép, művészi kivitelű és magában is megtekintésre érdemes sodronyrácsozat környezte park közepén új, kéttornyú palotácska áll, melyet köznéven „kastélynak” hívnak és mely nagy facsoportokon keresztül barátságosan tekintget ki az országútra. 1890-ben az egész terület még torzonborz földekből állott és a mai úri lak helyén kurta korcsma volt némi park közepén. Utóbb a korcsmából zsandár-kaszárnya lett, a telepen pedig téglát vetettek.
Szép pénzbe kerülhetett szinte a semmiből elegáns, válogatott fényűzéssel berendezett birtokot elővarázsolni, amelyik kicsinyben szinte az, mint a világhírű Festetich-birtok Keszthelyen nagyban. A régi kócos kert diófa-sétányával csodásan alakult át és a kastély, valamint a hozzátartozó másik nyaraló számára bő árnyékot oszt, elég bővet, hogy ideje legyen köröskörül az új ültetvénynek kellőleg gyarapodnia. Schweiger Gyula budapesti építész a kastéllyal és az egész terület alakításával remekelt.

A mostani park 26 holdas és belsejében ½ holdas hatalmas tó is van, melyben az édes víz halainak minden neme – még aranyhalacskák is – tanyázik. A tó partján csinos fürdőház és vendéget hívogató csónakok állanak. Nagy területet foglal a szárnyasok majorja. Kollerich Pál és fiai budapesti cégnek jó része van a külső kellem létesítésében, a majort és az épületeket körülfonó sodronyrácsok a nevezett cégtől valók.

A majorban mindenféle házi szárnyas százával nyüzsög, mely pecsenyeformában ínyenc vágyakat kelt; mint halljuk, sokat el is árusítanak. A majorság van olyan szép és nemes, mint a bécsi baromfitenyésztő-egyleté és a budapesti állatkerté. És most, hogy a környezetet ismerjük, belépünk magába az úrilakba. Ebben úgy földszintjén, mint emeletén van vagy 10 lakószobája megfelelő mellékhelyiségekkel, melyek közül a fürdőkabinok két-két porcelánmedencével 4-4 ember számára különösen kiválnak; van itt még táncterem, biliárd-szoba és egész sor játék-szoba. Nem hiányzik a vízvezeték sem, melyet szélmotor táplál 30 öles kútból és mely a parkban pompás szökőkutat is táplál. A kert látnivalói között pótlólag még fel kell említenünk a vas melegházat dús virágkészletével és a faiskolát; szóval van itt minden, amit az ember érzéke a szép és kellemes iránt megkíván és még csak a kies Tusculum nevét kell elmondanunk: neve Lazsnak és tulajdonosa Back Károly úr Budapestről, aki övéivel alapított családi birtokot itt magának.”

* menedék a világ zaja elől, eredetileg

Forrás: holmi.nagykar.hu