Mérnöki rekordok a magyar történelemből
A világ legnagyobb ágyúja, Európa legmagasabb építménye, és a kontinens első metrója. Látszólag nincs közöttük összefüggés, pedig mindannyian a mérnöki tudásnak és kreativitásnak köszönhetik, hogy létrejöttek, ráadásul magyar vonatkozásuk is van. Szeptember 18-án „Európa mérnöki csodái” címmel indít új sorozatot a National Geographic csatorna, melynek kapcsán Zubreczki Dávid szakíró válogatott össze öt olyan különleges alkotást, amelyek nemcsak európai rekorderek, de hazánkhoz is kötődnek.
Ha téged is érdekel, milyen titkok, számok és összefüggések húzódhatnak a világ jelentős épületeinek hátterében, akkor ne hagyd ki a szeptember 18-án National Geographicon debütáló „Európai mérnöki csodái” dokumentumsorozatot. Kedvcsinálónak íme néhány izgalmas, a magyar történelemmel is összefüggő mérnöki csoda, amelyekről talán még nem is hallottál.
1.Az óriáságyú, amely bevette a mai Isztambult
Ha a török háborúk magyar mérnöki sikereire gondolunk, alighanem Bornemissza Gergely 1552-es tüzes kereke juthat az eszünkbe az Egri csillagokból. Kevésbé ismert azonban az erdélyi származású Orbán mester találmánya, aki 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta a világ legnagyobb ágyúját: a becslések szerint több mint nyolc méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták, és kifejezetten azért építették, hogy elfoglalják vele Konstantinápolyt. A három hónapig tartó építés után több tucat ökör és több száz ember vontatta a bevetési helyre, és másfél kilométernél messzebbről is lehetett vele lőni a falakat féltonnásnál is súlyosabb kőgolyókkal. Egy nap azonban legfeljebb hétszer tudták elsütni, olyan lassan hűlt ki a felforrósodott bronz. A Bazilika azonban nem élte túl az ostromot: egyes beszámolók szerint csak hat hétig tudták használni, azután felrobbant. Maradványaiból egy jóval kisebb ágyút öntöttek a régi mintájára – amely bár csak kicsinyített mása a hajdani óriásnak, máig a legnagyobb ágyúk egyike a világon.
2.Szulejmán világhírű hídja a Dráván
Miután a törökök elfoglalták Magyarország jelentős részét, biztosítani akarták az összeköttetést Buda és Konstantinápoly, vagyis Isztambul között. A legnagyobb kihívást a Dráva okozta, a szélesen elterülő mocsárvidék miatt. Szulejmán szultán egy hét-nyolc kilométer hosszú fahidat készíttetett, mely Eszéktől egészen Dárdáig ért (ma mindkettő Horvátország része). A legendák szerint húszezer embert fogtak munkára a környékbeli magyar falvakból. Ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat. Ezeket éjszaka a két parthoz kötötték, vagyis éppúgy szétnyitható volt, mint évszázadokkal később a londoni Tower Bridge, amelynek titkairól a NatGeo dokumentumsorozata már a második epizódban beszámol. A világ nyolcadik csodájaként emlegetett óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában. A Szulejmán híd annyira híres volt, hogy a sikeres gerillaakció híre egész Európát bejárta. Maradványaira 2008-ban bukkantak a dárdai Esterházy-kastély melletti tavakban.
3.Európa legnagyobb zsinagógája
A budapesti Dohány utcai zsinagóga egész Európa legnagyobb zsinagógája. 1200 négyzetméter alapterületű, 3000 ember foglalhat benne helyet, a tornyai pedig 42 méter magasak. Persze a templomok magasságához képest ez nem sok, a barcelonai Sagrada Família például172 méter lesz, ha a munkálatok befejeződnek, és amelynek titkaival már szeptember 18-án, az „Európa mérnöki csodái” sorozat első részében találkozhatunk. A Dohány utcai zsinagóga a német születésű Ludwig Förster tervei szerint épült fel 1859-ben, aki Salamon jeruzsálemi templomát tekintette mintának, ezért alkalmazott többféle követ, téglát és keleties ornamentikát. A belső terek gazdag díszítése a Vigadót tervező Feszl Frigyes alkotása, a kőművesmunkákat Hild József vállalkozása végezte, míg a téglákat a Lechner-család kőbányai gyárában készítették. A méretében és díszítettségében is egyedülálló ház évtizedekre meghatározta a magyarországi zsinagógaépítészetet.
4.A kontinensbajnok pesti metró
Biztosan sokan tudják, hogy Pesten adták át a kontinens első földalattiját, amely Európa második legrégebbi metrója a londoni után. Az 1896-ban megnyílt pesti földalatti világszenzáció volt, megelőzte Bécset, Párizst, Berlint és megannyi nagyvárost. A vonal mindössze 20 hónap alatt épült ki, ráadásul nem lépték túl a tervezett költségvetést sem. A földalatti eleve elektromos meghajtásúnak épült, amivel nemcsak Európában, de az egész világon megelőzött minden más várost. Az állomásoknak máig sikerült megőrizni az eredeti szépségét a lenyűgöző csempeburkolattal, az öntöttvas oszlopokkal és a vágányokat elválasztó kerítésekkel. A fejlesztést levezénylő közlekedési szakember, Balázs Mór nemesi címet kapott érte a királytól. Címerébe egy alagútba befutó sínpár került a villamosságot szimbolizáló villámokkal, amely a világon egyedülálló.
5.Kétszeres Európa-rekord torony
Amikor 1933-ban felállították a Lakihegyi adótornyot, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ez volt a legmagasabb ember alkotta szerkezet. Az amerikai terveket nem volt könnyű a helyi viszonyokhoz igazítani, hiszen a 314 méter magas vázat a Csepel-sziget homokos talaján kellett felállítani. Az egész szerkezet két ijesztően kicsi (9 centiméter átmérőjű), egymással szembe fordított porcelán elemen, és az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik. 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantása miatt a torony ledőlt, de két évvel később újra felállították, és egészen 1977-ig működött. 1985 óta ipari műemlék. De hogyan lett kétszeres rekorder? 1939-ben egy még magasabb adótornyot emeltek a németországi Herzbergben, amelyet a szovjet csapatok bontottak le 1946-ban. Mivel akkor már újra állt a lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson, ismét átvehette az Európa legmagasabb építménye címet, amit egészen 1949-ig megőrzött. Érdekes párhuzam, hogy az 1935-ben megépített gliwicei adótorony még ma is áll Lengyelországban, pedig jóval múlékonyabb anyagból készült. 111 méterével máig ez Európa legmagasabb faépítménye, éppen ezért a sorozatban is helyet kapott a Lengyelországról szóló epizódban. Az „Európa mérnöki csodái” szeptember 18-án, 21 órakor debütál a National Geographic csatornán, az új epizódok pedig heti rendszerességgel érkeznek majd.
Forrás: NOGUCHI x
