Kárpátalja hangulatában, valamint a kultúrák és vallások tekintetében különleges vidék. Július hónapban, a dimbes-dombos Zalából érkező nagykanizsaiak Farkas Tünde szervezte kis csoportját elsősorban a magyar történelmi múlt megmaradt világa, az itt élő magyarság mindennapjai, a csodálatos Kárpátok bércei vonzották. A hét napos út során meglátogatták a honfoglalás és a Rákóczi szabadságharc emlékhelyeit, így a Vereckei-hágót, Munkács és Ungvár várát, megmászták Huszt várának romjait, sétáltak Beregszász magyar nyelven is játszó színháza előtt, gyönyörködtek a ruszin fatemplomokban és a Szinevéri tó páratlan szépségében. Az utazók szívét mélységesen meghatotta a csodálatosan felcsendülő magyar népdal, az „Elindultam szép hazámból…” amellyel a málenkij robot áldozatainak emlékművénél, Szolyván koszorúzással adóztak az elhunyt honfitársaiknak. Borzsova kis magyar lakta településének lakói mindent megtettek azért, hogy nemcsak jó szállást, finom ételt – italt adjanak az utazóknak, hanem baráti beszélgetések során bepillantást engedtek az ottani magyarság életébe.
A kirándulás utolsó napjai is nagyszerűen teltek. Koltón, a nászát ülő Petőfi házaspár emlékei, csodálatos parkbéli szobruk, a kőasztal, ahol a rengeteg gyönyörűséges vers született, Érdmindszenten az Ady emlékház, Nagykárolyban a pompázatosan helyreállított kastély, Nagyváradon pedig a felújított városközpont hagyott olyan nyomokat, amivel a kanizsai utazók hosszú időre feltöltődhettek.
Írta: Büki Pálné
Fotó: Brogyányi Mihály
