Szakértők szerint a rekordmeleg nyarak egyre sürgetőbbé teszik, hogy a városfejlesztés a zöldfelületek mellett a burkolatokra is megfelelő figyelmet fordítson. Ezek ugyanis döntően befolyásolják, mennyire hevül fel egy település hőhullám idején.
Magyarországot az elmúlt időszakban rendkívüli hőhullám sújtotta: több helyen 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és új országos melegrekord dőlt meg. A meteorológiai előrejelzések szerint az ilyen szélsőséges hőhullámok a jövőben egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Miközben a közbeszédben ilyenkor rendszerint a légkondicionálók és a fák fontossága kerül előtérbe, a városi hőség egyik fontos és még mindig kevésbé emlegetett tényezőjéről kevés szó esik.
A lábunk alatt kezdődik
Az aszfalt és más vízzáró burkolatok napközben hatalmas mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet estére fokozatosan visszasugároznak a környezetükbe. Ez az úgynevezett városi hőszigethatás, amelynek következtében a sűrűn beépített városrészekben akár több fokkal magasabb hőmérséklet alakulhat ki, mint a környező területeken. Ugyanezek a vízzáró felületek azonban nemcsak a hőséghez járulnak hozzá: egy intenzív nyári zivatar idején megakadályozzák, hogy a csapadék természetes módon beszivárogjon a talajba. A víz a csatornahálózatba kerül, amely sok esetben nem képes ekkora mennyiséget elvezetni, így nő a helyi elöntések és villámárvizek kockázata. A hőhullám és a hirtelen lezúduló csapadék tehát nem két különálló probléma, hanem mindkettő gyökere ugyanaz a vízzáró felület. A hőhullámok és a hirtelen lezúduló csapadék eltérő jelenségek, de a városi környezetben ugyanazok a vízzáró felületek mindkettő hatását felerősíthetik.
„A városi klímaadaptációról szóló szakmai párbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöldfelületek, ugyanakkor a burkolatok szerepéről jóval kevesebb szó esik. Pedig a közterek, parkolók, járdák vagy lakóutcák kialakítása jelentősen befolyásolja, hogy egy település hogyan reagál egy hőhullámra vagy egy hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékra. Amikor a csapadék a csatornahálózatba kerül, a talaj nem töltődik fel, a talajvízkészletek lassan apadnak, épp azokban a városokban, ahol nyáron a legnagyobb szükség lenne rájuk” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.
A burkolatválasztás hő- és vízgazdálkodási kérdés is
A megoldás nem feltétlenül igényel nagyszabású infrastrukturális beruházást. A burkolatok két módon is segíthetik az alkalmazkodást: egyrészt mérsékelhetik a felületek felmelegedését, másrészt hozzájárulhatnak a csapadékvíz helyben tartásához. A világosabb felületű burkolatok a napsugárzás nagyobb részét verik vissza, így lényegesen kevésbé melegszenek fel, mint a hagyományos, sötét árnyalatú aszfalt. Ez különösen fontos lehet olyan burkolt felületeken, ahol kevés az árnyék, és a nyári hőterhelés közvetlenül rontja a városi komfortérzetet.
A világosabb felületű burkolatok emellett a napsugárzás nagyobb részét verik vissza, így lényegesen kevésbé melegszenek fel, mint a hagyományos, sötét árnyalatú aszfalt. A szakmában ennek mérésére az úgynevezett Napfény-visszaverődési indexet (Solar Reflectance Index – SRI) használják: minél magasabb egy burkolat SRI-értéke, annál kevésbé melegszik fel a napsugárzás hatására.
A vízáteresztő burkolatok ezzel párhuzamosan nemcsak a csapadék elvezetésében, hanem annak helyben tartásában is szerepet játszanak. A burkolóelemek közötti hézagok lehetővé teszik, hogy a víz fokozatosan visszajusson a talajba, ami hosszabb távon a talaj vízháztartását is kedvezően befolyásolhatja.
A helyben tartott víz hűteni is segít
A csapadékvíz helyben tartása azért is fontos, mert a talajban maradó nedvesség a párolgáson keresztül természetes módon hűti a környezetet. Ez a mikroklíma szempontjából különösen értékes lehet olyan városi területeken, ahol a teljes zöldfelület kialakítása nem reális, de a burkolatok tervezésével mégis javítható a hőérzet. A növényzettel kombinált hézagokkal kialakított burkolatok így egyszerre szolgálhatnak vízgazdálkodási és városképi célokat.
Klímatudatosabb burkolatválasztás
A különböző, biológiailag aktív felülettel rendelkező, világosabb és növényzettel kombinálható burkolati megoldások ezért egyre fontosabb szerepet kaphatnak a klímaadaptív várostervezésben. Ide tartoznak például a szélesebb fugákkal kialakított térkövek, a gyeprácskövek, valamint azok a burkolati rendszerek, amelyek elősegítik a csapadékvíz beszivárgását és helyben tartását.
A Semmelrock kínálatában is elérhetők ilyen megoldások, többek között eco térkövek és gyeprácskövek formájában. Ezek közé tartozik például az ASTI ECO, az ECOgreen vagy a PUNTO, amelyek magánkertekben, parkolókban, közterületeken vagy tájépítészeti projektekben is alkalmazhatók. Ezek a burkolatok nemcsak funkcionális, hanem esztétikai szempontból is sokféle tervezési lehetőséget biztosítanak.
A mostani hőhullám ismét emlékeztet arra, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás sok olyan döntésen is múlik, amely első pillantásra kevésbé látványos. Egyre inkább számít, hogy milyen burkolat kerül egy új parkolóba, közterületre vagy lakóutcába, hiszen ezek a megoldások együttesen alakítják, mennyire képes ellenállni egy város a várhatóan egyre gyakrabban jelentkező hőhullámoknak és intenzív csapadékeseményeknek.
Forrás: NOGUCHI x
