Április 1.: bolondok napja !
A bolondok napja, április 1-je a néphagyományban is egymás megtréfálásának napja volt. „Április, bolond, aki járja is!”, „április bolondja, május szamara!” csúfolódtak azon, akit sikerült lóvá tenni. A népszokás szerint, ha valakit rászedtek, „bolondját járatták vele”, ő lett „április bolondja”. A felnőttek a egymást és a gyerekeket is ugratták. Ehhez nem riadtak vissza az olyan csínyektől sem, mint hogy pénzt adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték őket esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A Magyar néprajz feljegyezi, hogy
Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért.
Száznap, negyvenes nap, az indás növények vetőnapja
Ez a téli napfordulótól számított századik nap, amit régen „száznapnak” is neveztek. „Negyvenesnap” is volt, ezek a napok a néphit szerint időjárásukkal azt mutatták meg, hogy milyen lesz a következő negyven nap időjárása. Elődeink számára meghatározó fontosságú volt, hogy következtetni tudjanak az elkövetkező időjárásra, hiszen mind az özönvízszerű tartós esőzés, mind az elhúzódó szárazság súlyos következményekkel jár a termésre nézve.
Ennek érdekében a népi hiedelemvilág igyekezett olyan napokat kijelölni, amelyeket a nemzedékről nemzedékre átadott, megfigyeléseken alapuló tudás szerint alkalmasnak tartottak arra, hogy megmutassák a következő hetek időjárását. A magyar parasztkalendáriumban április 1-je, azaz Hugó napja mellett számos további „negyvenesnap” van: vízkereszt, Piroska, Pál fordulása, gyertyaszentelő, a negyven vértanú napja, József, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Medárd, Margit, Sarlós Boldogasszony, István, Kisasszony napja, Péter és Vendel.
