A Rolling Stone válogatásába is bekerült Benedek zenéje
Rakovics Benedek, művésznevén Yamazaki, az első magyar tehetségkutató-szereplő, aki VR-avatarral lépett színpadra. A COVID-járvány idején fedezte fel a virtuális valóságot, amely személyiségfejlődésére is hatással volt. „Yamazaki” nevű farkaskarakterét 15 évesen alkotta meg, amely azóta művészi eszközévé vált. Produkcióiban a legmodernebb technológiát ötvözi az ősi japán filozófiával, így vált ismertté a nemzetközi VR-közösségben is. Zenéje Rolling Stone-válogatásba került, Japán egyik sztárműsorvezetője pedig külön interjút készített vele.
Rakovics Benedek a COVID-járvány idején fedezte fel a VR-világot, ami rövidesen jóval többet jelentett számára egy játéknál: „A VR közel áll a valós emberi találkozásokhoz, és sokkal többet ad, mint egy videótelefonálás vagy chat. Valamilyen szinten képes pótolni az emberi interakció hiányát” – fogalmazott a művész.
Farkasbőrbe bújva talált rá igazi énjére
Yamazaki karaktere sokkal több, mint egy jelmez: egy eszköz a személyiségfejlődéshez és az önkifejezéshez.
„15 éves voltam, amikor létrehoztam. Gyerekként egy igazi magányos farkas voltam. Voltak problémáim, ebből az érzésből fakadt a karakter, amelyet megalkottam. Egy elég visszafogott ember vagyok, vagy legalábbis voltam, mostanában talán kevésbé. Ez a persona segített abban, hogy egy kicsit jobban vállalni tudjam a személyiségem más aspektusait is, jobban ki tudjak állni magamért és kicsit megéljem úgymond a vadságom. Maga a VR és a jelmez nagyon-nagyon sokat segített abban, hogy megnyíljak nagyon sok tekintetben, tehát a személyiségem, személyiségfejlődésem szempontjából és művészként is nagy hatással volt és van a mindennapi életemre” – árulta el Rakovics Benedek.
Yamazaki produkciója nem csak technikai újdonság, hanem mély kulturális és filozófiai gyökerekkel is rendelkezik. A művész az ősi japán kultúra iránti rajongását építi be alkotásaiba.
„A digitális térben született meg az a szimbiózis, ami létrehozta a jelenlegi, futurisztikus produkciót. Gyerekként már írtam zenéket, és most visszatértem ehhez a dologhoz, vagyis a két világ egyszerűen találkozott. A japán kultúra pedig korábban is vonzott, emiatt is választottam második nyelvnek a japánt, és az országot is nagyon megszerettem a nyelven keresztül. De nem a mainstream érdekel, sokkal inkább az ősi kultúra” – fejtette ki Rakovics Benedek.
A sintó az a japán ősi hagyomány-és hitrendszer, kulturális jegy, ahol a természet minden elemében, köztük az állatokban is szellemek, istenek, úgynevezett kamik lakoznak. Bár sok japán nem vallja magát vallásosnak, mindennapi szokásaikban, ünnepeikben és szimbólumaikban ma is erősen jelen vannak a sintó gyökerek.
„Míg nyugaton a farkas avatár az úgynevezett „furry” kategóriába sorolható, addig Japánban a sintó kultúra – amelyben máig él a totemállatokhoz való viszony, és a szellemek, a kami tisztelete – mélyebb rétegekkel ruházza fel a karaktereket” – magyarázta az előadó. „Magyarországon a produkció olyan embereket is érdekel, akik nem furry-k. Ez is bizonyítja, hogy a híd megteremthető a különböző kultúrák, a virtuális és az offline világ, a földi és a nem földi kultúra között”- tette hozzá Benedek.
Budapesti fiatalként a nemzetközi sikerekig
Yamazaki különleges stílusában a modern zenei műfajok keverednek klasszikus hangszereléssel. A Csillag Születik színpadán a közönség és a zsűri is egy kivetített valóságot látott: a VR headseten keresztül megjelenő virtuális teret, japán és magyar feliratokkal kiegészítve. A produkció, az „Unfolded”, nem csupán előadás, hanem egy rituálé, amelyben a néző bepillantást nyert a technológia, a spiritualitás és a zene fúziójába.
„Az „Unfolded” egy ígéret a gyerekkori/fiatalkori énemnek, hogy most már kiállok érte és nem felejtem el azt az embert, az akkori vágyakat és érzéseket. Egy dal arról, milyen érzés láthatatlan, félreértett gyerekként felnőni, és évekig mások elvárásai szerint élni. A szám a szégyen és elrejtőzés állapotából indul, és odáig jut, hogy kimondja: itt az idő kibontakozni, önmagamat vállalni. Az „Unfolded” egyszerre bemutatkozás, és egyfajta előzetes Yamazaki világához – arról, honnan jövök, mi a küldetésem, és miért nyílok meg most a nyilvánosság előtt. A zenei stílusa pedig ellentétben a többi alkotásommal, pop-os, Kanye West-es hangzású”- részletezte Benedek.
Az előadó szerint Magyarországon ennek a stílusnak a teljes beéréséhez akár 20 évre is szükség lehet, de a nemzetközi VR közösségen keresztül működik.
„Pozitív visszajelzéseket kapok olyan zenei szakemberektől, akik például John Legenddel is dolgoztak, mixelték vagy írták a számait. Ez azért is különleges üzenet, mert pont John Legend volt az, aki miatt elkezdtem zongorázni tanulni, zeneiskolába járni, az Ordinary People című száma sokat jelent számomra” – meséli Rakovics Benedek, akinek zenéje bekerült Rolling Stone magazin egyik válogatásába is.
„De, ami ennél is fontosabb, az az emberektől érkező pozitív visszajelzés. Nagyjából 15 ezer ember volt azon az eseményen, ahol életemben először álltam színpadon. Az nekem egy teljesen új élmény volt és nagyon megható volt számomra a fogadtatás. Különösen büszke vagyok egy interjúra is, a japán rádiózás egyik legnagyobb sztárja, Guy Perryman meghívott saját műsorába a tokiói InterFm-en, ahol Hanei című számom is adásba került. Sok japán zenész is keres, hogy tegyem ki a számaikat a saját playlist-jeimre vagy ajánljam őket másoknak, adjak tanácsot. Igyekszem ápolni ezeket a kapcsolatokat is” – mondja Yamazaki, aki szerint a 21. századi művészetben a technológia a legmélyebb spirituális és kulturális párbeszéd eszköze is lehet. Létezik egy másik valóság, ahol a magyar tehetség a világ élvonalában jár.
Fotók (forrás: Yamazaki)
