Többéves rekordokat döntött a felnőttképzés iránti kereslet – de hová vezet mindez?
Idén januárban az előző év azonos időszakához képest átlagosan háromszorosára nőtt a TanfolyamGURU felnőtt- és szakmai képzéseire leadott érdeklődések száma — és a tendencia még mindig tart. Ez az adat nem csupán egy oktatási platform sikertörténete, hanem része egy szélesebb munkaerőpiaci és társadalmi átalakulásnak, amely a képzés, a foglalkoztathatóság és a gazdasági biztonság új dimenzióit nyitja meg Magyarországon és világszerte.
Az okok mélyebben gyökereznek a jelenlegi munkaerőpiac szerkezetében, a technológiai fejlődésben, a jogszabályi elvárásokban és a munkavállalók elvárásaiban. Ebben a cikkben azt járjuk körül, mi áll e rekordnövekedés hátterében, és milyen társadalmi és gazdasági következményekkel jár mindez.
A gyorsan változó munkaerőpiac kihívásai
Ma már egyértelműen látszik, hogy a hagyományos egyetemi út nem biztosít automatikus garanciát a munkaerőpiacon való boldogulásra. Világszerte egyre erősebb tendencia, hogy a munkáltatók nemcsak papírt keresnek, hanem értékelhető, közvetlenül hasznosítható képességeket és skilleket. Ez a trend 2026-ra annyira erőssé vált, hogy még a nemzetközi statisztikák is azt mutatják, millennials és Gen Z generációk körében robbanásszerűen nő azok aránya, akik szakmai vagy gyakorlatorientált képzésben gondolkodnak diploma helyett vagy mellett — különösen olyan szektorokban, ahol valós munkaerőhiány tapasztalható.
Ez az átalakulás nem magyar sajátosság; például Nagy‐Britanniában a hagyományos egyetemi utak helyett az új típusú, gyakorlatorientált „apprenticeship” képzések iránti kereslet is az egekbe szökött, mivel a fiatalok egyre inkább a gyakorlati, munkába belépést gyorsító képzéseket keresik.
A változás része annak, hogy a munka világa gyorsabban fejlődik, mint amit a klasszikus oktatási rendszerek el tudnak követni. A trendek szerint például 2026-ban az olyan „soft skill” és „employability” kompetenciák — mint a kommunikáció, rugalmasság vagy HR-ismeretek — egyre fontosabbak, mert a mesterséges intelligencia és a technológiai automatizáció nem képes pótolni azokat.
Miért ugrik meg a képzés iránti kereslet januárban?
Január hagyományosan az újrakezdések időszaka — az emberek új célokat tűznek ki, életminőségük javításán gondolkodnak, és — ami kulcsfontosságú — szeretnének tartósabb, biztosabb jövőt építeni. A munkaerőpiac bizonytalanságai és a gazdasági kilátások hatására sokan már nem passzívan várják a lehetőségeket, hanem aktívan idézik elő azokat.
A TanfolyamGURU adatai alapján januárban nem csupán nőtt az érdeklődések száma; a növekedés széles körben, több területen jelentkezett — a klasszikus szakmáktól kezdve egészen az adminisztratív, HR- és ügyintézői képzésekig. Ez azt jelzi, hogy a felnőttek egyre tudatosabban gondolkodnak saját karrierjükről, és a piacképes tudás megszerzését preferálják, nem a passzív várakozást.
Mit jelent ez havi, közép- és hosszú távon a munkaerőpiacon?
A januárban tapasztalt, több mint háromszoros érdeklődési növekedés nem csupán heti vagy napi statisztikai adatként értelmezhető, hanem havi és éves kivetítésben is jelentős munkaerőpiaci hatással bír. Ha az idei januári adatokból indulunk ki, és az átlagosan napi több mint 300 aktív érdeklődővel számolunk, az havonta több ezer olyan felnőttet jelent, aki tudatosan képzésben, szakmai fejlődésben vagy karrierváltásban gondolkodik. Ez a volumen már nem egy szűk réteg mozgását jelzi, hanem egy szélesebb munkavállalói csoport szemléletváltását.
Az átlagos szakmai képzések időtartama a TanfolyamGURU platformján meghirdetett tanfolyamok esetében jellemzően 3–6 hónap, ami azt jelenti, hogy az idei év elején elindult képzési hullám már 2026 második és harmadik negyedévében érezhetően megjelenhet a munkaerőpiacon. Ez nem elméleti tudást jelent, hanem olyan gyakorlatias kompetenciákat, amelyek azonnal hasznosíthatók a foglalkoztatásban, legyen szó adminisztratív, ügyintézői, szolgáltatói vagy technikai területekről.
Ez a folyamat időben eltolva, de nagyon konkrét következményekkel jár. A munkaerőpiacra belépő vagy visszatérő munkavállalók nem teljesen pályakezdők, hanem olyan felnőttek, akik már rendelkeznek munkatapasztalattal, és erre építve szereznek új tudást. Ez növeli az alkalmazkodóképességet, csökkenti a betanítási időt, és stabilabb foglalkoztatást eredményez mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán.
Hosszabb távon mindez azt is jelenti, hogy a munkaerőpiac egy jelentős szegmensében csökkenhet a strukturális hiány, különösen azokon a területeken, ahol eddig a megfelelő képzettség hiánya okozott problémát. Ha a jelenlegi tendencia fennmarad, akkor tízezres nagyságrendben jelenhetnek meg új vagy átképzett szakemberek a következő egy-két évben, ami már érezhető elmozdulást jelenthet az érintett ágazatok működésében.
Társadalmi szinten ez a változás túlmutat az egyéni karrierutakon. A felnőttképzés ilyen mértékű élénkülése hozzájárulhat a gazdasági aktivitás fenntartásához, mérsékelheti a munkaerőpiaci bizonytalanságot, és csökkentheti azok számát, akik tartósan kiszorulnak a foglalkoztatásból. Emellett erősíti azt a szemléletet, hogy a tanulás nem egyszeri életszakaszhoz kötött, hanem folyamatos alkalmazkodási eszköz egy gyorsan változó gazdasági környezetben.
A TanfolyamGURU adatai ebben az összefüggésben nemcsak egy platform forgalmi mutatóit jelentik, hanem korai jelzőrendszerként működnek: előre mutatják, hogyan reagál a munkavállalói társadalom a gazdasági nyomásra, a bizonytalan jövőképre és a változó munkaerőpiaci elvárásokra. A jelenlegi számok alapján kijelenthető, hogy nem átmeneti kilengésről, hanem tartós átalakulásról van szó, amely a következő években is meghatározó hatással lehet a foglalkoztatás szerkezetére Magyarországon.
A munkaerőpiac változásának társadalmi vetületei
A képzések iránti növekvő kereslet nem csupán egyéni döntések szintjén értelmezhető, hanem szélesebb társadalmi trendbe ágyazódik. A munkaerőpiac ugyanis globálisan olyan irányba mozdult el, ahol a rugalmasság, készség- és kompetenciaalapú gondolkodás egyre fontosabb, miközben a hagyományos, hosszú ideig tartó diplomautak szerepe relatíve csökken.
Ezt támasztja alá az a trend is, hogy a munkaerőpiac sok országban preferálja a skills-first (készségek-alapú) megközelítést, ahol a jelöltek nem feltétlenül formális végzettség alapján versenyeznek, hanem a konkrét tudás és gyakorlati kompetenciák révén.
A társadalomra nézve ennek két fontos következménye van: egyrészt a felnőttképzés válik a foglalkoztathatóság kulcsává, másrészt azok, akik folyamatosan tanulnak és alkalmazkodnak, hosszabb távon stabilabb munkaerőpiaci helyzetet építhetnek ki.
Összefüggés az oktatáspolitikai trendekkel
A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a kormányok és munkaadók is egyre inkább felismerik az élethosszig tartó tanulás jelentőségét. Például olyan intézkedések és stratégiák léteznek világszerte, amelyek célja a felnőttek készségfejlesztésének támogatása, akár közszférán keresztül, akár vállalati partnerségek révén.
Ez rámutat arra, hogy a munkaerőpiac nem egy statikus versenytér, hanem egy dinamikusan változó rendszer, ahol az aktív tanulás és gyakorlati tudás gazdasági és társadalmi tőkét jelent.
Mit jelent mindez a jövő munkavállalói számára?
A 2026-os trendek szerint a tanulás nem opcionális extra, hanem a foglalkoztathatóság egyik alappillére. Azok, akik tudatosan építik készségeiket és képesek alkalmazkodni, versenyelőnyre tehetnek szert a gyorsan átalakuló munkaerőpiacon.
Ez nemcsak fiatalokra vonatkozik. A felnőttképzés iránti rekordkereslet azt mutatja, hogy életkorfüggetlenül nő a készségekbe történő befektetés stratégiai szerepe — legyen szó karrierváltásról, szakmai továbbképzésről vagy új képességek elsajátításáról.
A TanfolyamGURU 2026 elején tapasztalt háromszoros érdeklődési növekedése nem egyszerű statisztikai adat. Ez egy szélesebb munkaerőpiaci és társadalmi trend lenyomata, amely azt mutatja, hogy a tanulás, készségek és gyakorlatias képzés új központi szerepet kapott a munkában és a karrierépítésben.
Fotók (Forrás: Pixabay, TanfolyamGuru)
