5+1 tárgy, amit ne hagyj ki az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia kiállításán
Kétszáz éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát, és az évforduló alkalmából született meg a Varázshatalom című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat egyedülálló időutazásra hív: a humanista tudósok műhelyeitől a legmodernebb laboratóriumokig követhetjük nyomon a magyar tudomány fejlődését és az Akadémia történetét. A több mint 800 kiállított tárgy arról is mesél, miként maradt fenn és gyarapodott a magyar tudományos örökség a történelem békés vagy épp viharos időszakaiban. Íme 5+1 olyan tárgy, amelyet mindenképpen érdemes megnézni a kiállításon.
1.Kopernikusz forradalmi könyve: De revolutionibus orbium coelestium
Van egy könyv, amely nemcsak a csillagászatot, hanem az egész emberiség világszemléletét megváltoztatta. Ez Az égi pályák forgásáról című mű, amelyben Nicolaus Copernicus először fogalmazta meg a heliocentrikus világképet, miszerint nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva. Ez a 16. századi gondolat akkoriban szentségtörésnek számított, ma pedig a tudományos gondolkodás egyik alappillére. A könyv az első teremben, A tudás ligetei című egységben látható, ahol a korai tudóskörök intellektuális világát idézik meg kéziratok, könyvritkaságok és korabeli tárgyak segítségével.
2.Versírógép – a költészet algoritmusa 1671-ből
A 17. században még nem léteztek számítógépek, de a kombinatorika már akkor is foglalkoztatta a tudós elmét. Quirinus Kuhlmann versíró gépe ennek lenyűgöző példája: a fatörzsbe épített, tárcsás szerkezet lehetővé teszi egyetlen szonett több trillió változatának létrehozását. A „géppel” való játék egyszerre idézi meg a matematika és a költészet határterületeit, és megelőlegezi a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését is. A rekonstruált szerkezet különleges látványt nyújt, miközben arra emlékeztet, hogy a kreativitás és a logika gyakran kéz a kézben járnak.
3.Gipszbe zárt vonások: Kisfaludy Károly halotti maszkja
Kevés tárgy képes olyan elementáris erővel közvetíteni a halhatatlanság utáni vágyat, mint egy halotti maszk. Kisfaludy Károly arcának 1830-ban készült lenyomata Magyarország első ilyen, biztosan azonosított darabja. A romantika költője szerkesztőként és íróként is kulcsszerepet játszott a nemzeti irodalom kibontakozásában. Halála után kultusza tovább élt, róla nevezték el az irodalmi élet egyik legfontosabb intézményét, a Kisfaludy Társaságot. A költő halotti maszkja egyszerre az elmúlás jelképe és az emlékezés eszköze – Kisfaludy munkásságával együtt ma már a magyar kulturális örökség része.
4.Arany János karosszéke
A negyedik teremben – amely az akadémiai eszme és örökség kézzelfogható kapcsolatát mutatja be – különös meghittség lengi körül azt a szilfából készült karosszéket, amely egykor Arany János nagykőrösi otthonához tartozhatott, és a források szerint a költő első karosszéke volt. Az áttört hátú, angol polgári stílusú bútor nemcsak esztétikus darab, hanem kapocs Arany hétköznapjaihoz. A tárlaton más híres íróink személyes tárgyai is helyet kaptak, így beleshetünk egy-egy irodalmi óriás dolgozószobájába, és elképzelhetjük, hogyan születtek azok a művek, amelyeket ma már az iskolákban tanítanak.
5.A tudomány csúcsán: Karikó Katalin Nobel-díja
A kiállítás záróterme nem is végződhetne másképp, mint azzal az elismeréssel, amely a világ legnagyobb tudományos eredményeit hivatott díjazni. Karikó Katalin 2023-ban, Drew Weissmannal közösen, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó munkájáért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat, amelyet személyesen helyezett el a kiállítás „tudomány felfelé vezető hídjának” legmagasabb pontján. Ugyanitt látható az a lézertükör, amelyet Krausz Ferenc és munkatársai fejlesztettek ki, és amely kulcsszerepet játszott a 2023-ban Krausz Ferencnek odaítélt Nobel-díj alapját jelentő áttörő kutatásokban. A két díj nemcsak a magyar tudomány kiemelkedő teljesítményeit, hanem a jövőbe vetett hitet is szimbolizálja.
+1. Egy megrendítő orvostörténeti emlék: Lenhossék József ikerpreparátuma
A „természetes ikercsontváz” egy méhen belül, körülbelül hat hónapos magzati korban elhunyt sziámi ikerpár maradványa. A két magzat a mellkasuknál, a szegycsontnál nőtt össze. A ritka fejlődési rendellenességről a preparátumot Lenhossék József orvos készítette 1844-ben. Mivel a sziámi testvérpárok a 19. században egyszerre keltettek félelmet és kíváncsiságot, gyakran cirkuszokban és vásárokon is megtekinthette őket a közönség. A csontváz a magyar orvostudomány történetének egyik megrázó emléke és a kiállítás különleges darabja.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a tudomány sokszínűségét mutatja meg könyvek, tárgyak, műszerek, kéziratok és személyes relikviák segítségével. A tárlat mögött meghúzódó együttműködés éppúgy szolgálja a tudás megőrzését és újrafelfedezését, mint a látogatók kíváncsiságának felébresztését: mi a tudomány szerepe ma, és hogyan segít eligazodni a világban? A Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítás 2025. október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
További információ a https://mta200.hu/varazshatalom oldalon található.
Forrás: NOGUCHI x
