A július 1-jén hatályba lépő a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény még inkább felértékelheti az otthonteremtési támogatásokat, ugyanis ezek igénylői mentességet kapnak a betelepülőkre vonatkozó tilalmak és korlátozások alól – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakportál szakértője.
Július 1-től a települési önkormányzatoknak lehetőségük lesz meghatározni, hogy az adott településre kik és milyen feltételekkel költözhetnek be. Ehhez több eszköz is rendelkezésükre áll: elővásárlási joggal élhetnek maguk és a településen lakók, korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a lakcím létesítését, de akár adófizetési kötelezettséget is előírhatnak a betelepülők számára.
A jogszabály szerint azonban bizonyos esetek mentesítenek a tilalmak, korlátozások és feltételek alól, így például nem korlátozhatók a lakáscélú állami támogatással megvalósuló ingatlanszerzések. Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu szakportál pénzügyi szakértője szerint ez jelentősen felértékelheti a meglévő otthonteremtési támogatások, így a CSOK Plusz és a Falusi CSOK jelentőségét, hiszen ezek “kulcsot” jelenthetnek az egyébként elzárkózó településekhez.
Nem minden támogatás jelent mentességet
A támogatások közül a CSOK Plusz igazi “Jolly Joker”, hiszen a maximum 3 százalékos fix kamattal igényelhető, támogatott lakáshitel az ország bármely településén elérhető. A konstrukció ráadásul gyerekszámtól függően 15-50 millió forint finanszírozást jelenthet a vásárláshoz, amihez a második gyerektől minden újabb baba érkezésekor 10-10 millió forint tartozás-elengedés is jár.
A Falusi CSOK szerepe is felértékelődhet a szakértő szerint, hiszen a „városi” CSOK 2024-es kivezetését követően ez maradt az egyetlen vissza nem térítendő otthonteremtési támogatási forma. Ugyanakkor ennél komoly korlátozás, hogy kizárólag a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet mellékletében szereplő 2 631 preferált kistelepülésen vehető igénybe, amelyek inkább a fogyó lakossággal, semmint a betelepülők áradatával küzdöttek az elmúlt években.
Várhatóan lesznek azonban ezen települések között is olyanok, amelyek valamilyen korlátozást vezetnének be, esetleg a betelepülőkre kivetett adókkal növelnék a bevételeiket, de erre a Falusi CSOK-kal vagy CSOK Plusszal érkezők esetében nem lesz lehetőségük.
Bár az első öt évben kamatmentes, szabad felhasználású Babaváró hitel esetében is a lakásvásárlás az egyik legnépszerűbb hitelcél, az ennek segítségével otthont teremtő családokra nem vonatkozik a jogszabályi mentesség – figyelmeztet a szakértő. A Babaváró ugyanakkor sok esetben önerőként szolgál egy támogatott hitelhez, ebben az esetben pedig a pár máris nem számít betelepülőnek, így a lehetőségeik nem korlátozhatók.
Akciókkal erősítenek a bankok
A CSOK Pluszt a bankok már jelenleg is kiemelt termékként kezelik, hiszen 2024-ben csak ebből 294,8 milliárd forint értékben folyósítottak 11 300 szerződésre. Ráadásul sok esetben mellé még piaci lakáshitelt és Babavárót is igényelnek a családok, így finanszírozva meg a mind drágább ingatlanok vételárát.
Ez már csak azért is előnyös lehet, mert ebben az esetben a bankok különböző kedvezményeket adhatnak, valamint bezsebelhetők a Babaváró hitel mellé kapható 150-180 ezer forint összegű jóváírások is, bankszámlanyitással pedig a pénzügyi előny még feljebb tornázható.
Nem véletlen, hogy a Gránit Bank például a 3 százalékos kamatplafon alá is hajlandó bemenni: egyedüliként náluk 2,89 százalékos kamattal lehet CSOK Plusz hitelhez jutni.
Gyakori a hitelhez kapcsolódó induló költségek egy részének – értékbecslés, közjegyzői okiratba foglalás, tulajdoni lap lekérése, zálogjog földhivatali bejegyzése, hitelbírálat, folyósítás – elengedése is. Ez például az Erste Bank esetében akár 150 ezer forint megtakarítást is jelenthet a CSOK Plusz lakáshitelt igénylőknek.
A CIB Bank pedig 40 ezer forint jóváírást ad abban az esetben, ha a hitelkérelem 2025. június 30-ig hiánytalanul befogadásra kerül és 2025. augusztus 31-ig megtörténik a kölcsön folyósítása.
