kísértenek a múlt szögei
cipődnek piszkos zúgaiból
gúnyosan néznek rám
dühös nemeket szítva bennem
újra és újra mondván,
hogy lehetett volna, de
lelked gubbancait rám
aggatva szürkének láttad
körülöttem a teret miután
kioltottad a fényeket
és egyre több sötétet
vetettél rám, hogy
aztán magamra hagyva
elmenekülj új
fények után kutatva
Nagykanizsai Szuperinfó 2025/05. hét
https://issuu.com/szuperinfoweb/docs/nagykanizsa-20250130