Szerző: KanizsaInfó

széttörnek estére a napok s ágyadra hullanak szilánkos élet-darabok rémült vagy, talán beteg, a múló idő zárkájában téped véresre mélyülő sebed szemed mosolygó vidámság-fátyla mögött a félsz halálos gyönyörűséggel már kajánul...