Nagyon sokat tudunk arról, hogy a kialvatlanság okozta fáradtság mögött állhat stressz vagy akár depresszió. Létezik viszont néhány típusa az alvászavarnak, ami kevésbé ismert és épp ezért nehezen diagnosztizálható.
Narkolepszia
Legfőbb jellemzője a leküzdhetetlen fáradtságérzés, gyakran előfordul, hogy a betegre nappal alvásroham tör rá. Előfordulhat alvási paralízis, amikor félálomban a beteg mozgásképtelen marad néhány másodpercre, jellemzőek lehetnek komplex hallucinációk az ébredés körüli időben, a tünetek között a kataplexia (a beteg hirtelen elveszti izmainak tónusát és a szó szoros értelmében lebénul, a tudat viszont ép maradhat) is előfordulhat. A tünetek mögött az alvás fázisainak zavara áll.
Az alvásnak két fázisa van: a “REM” alvás és a “nem REM” alvás. A REM (Rapid Eye Movements) az alvás álom fázisa, amikor a csukott szemhéj mögött a szemgolyók mozognak, az agy felett pedig gyorsabb frekvenciájú hullámok regisztrálhatóak. A “nem REM” alvás során egyre lassabb frekvenciájú hullámok a jellemzőek, az alvó egyre mélyebb álomba merül.
A narkolepszia lényege a REM-fázis soron kívüli betörése az éber agyműködésbe. E tünetek néhány másodpercig, legfeljebb néhány percig tartanak. Ritkábban elforduló tünet a kataplexia, amikor erős negatív vagy akár pozitív érzelem hatására az izomtónus hirtelen megszűnik, a beteg összeesik. A hallucinációk ugyanolyan életszerűek lehetnek, mint az álmok, és mögöttük ugyancsak a REM-fázis betörése áll.
A narkolepszia fiatal felnőttkorban kezdődik, viszont általában krónikus fáradtság szindrómának tartják. Az intellektus nem sérül, de az állandó álmosság és fáradtság érzés a munkában és a mindennapi életben való teljesítményt súlyosan gátolhatja.
A narkolepszia biztos diagnózisát poliszomnográfiás vizsgálattal lehet felállítani, amely során azt figyelik, jelenik-e meg REM-fázis nappal az ébrenléti időszakban.
Kezelése csakis tüneti, mivel oka nem ismert. A nappali elalvásokat stimulánsokkal, a hallucinációkat és a kataplexiát pedig REM-fázist késleltető antidepresszánsokkal lehet befolyásolni. Amennyiben ilyen tünetei lennének, forduljon mindenképp orvoshoz, mielőtt bármi gyógyszert szedne!
Következő cikkünkben többek között az alvási apnoe szindrómáról olvashatnak majd, mely során a légzésszünetek rendszeresen felébresztik az alvót, aminek következménye a nappali fáradtság vagy akár az akaratlan elalvás is lehet.
M. Kata
