A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot. Amikor a naponta közel ezer tonna feldolgozott alapanyag útját vizsgáljuk a gabonatárolótól az csomagolásba kerülő lisztig, ma már nem elegendő a szállítóleveleket követni. Egy korszerű malomban a folyamat minden egyes pontja adatot termel: a nedvességszenzortól a szemcsefinomság-mérőn át a hőkamerákig. Az adatok összegyűjtése, továbbítása és értelmezése néhány évvel ezelőtt még a nagyipar privilégiuma volt. Ma már egy modern malom megfelelő működése szinte ugyanannyira függ a stabil internetkapcsolattól, mint a jó minőségű búzától.
A változás nem egyik napról a másikra történt, és mostanra már visszafordíthatatlan. Magyarország piacvezető malomipari vállalata, a GoodMills évente mintegy 320 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel. A modern malomüzem és a telephelyek vezérlőközpontja szinte jobban hasonlít egy szoftvercégre, mint egy ipari csarnokra – azzal a különbséggel, hogy itt egy rendszerkiesés következménye nem egy lefagyott számítógép, hanem akár egy leállt gyártósor tonnányi vagy több tonna selejtté vált liszt is lehet. A malom működésében tehát a digitalizált rendszerek megbízhatósága és a kapcsolat folytonossága kritikus fontosságú.
Egy digitalizált malom története: GoodMills (kattintson a videóért)
A hálózat lett az új infrastruktúra
A malomhoz hasonló nagy múltú iparágak esetében is a digitalizáció egyik leginkább kritikus – bár kevésbé látványos – eleme az adathálózat. A malmok jellemzően nem frekventált városközpontokban működnek. Az épületek vastag betonfalai, az acélszerkezetek és a földrajzi elhelyezkedés együtt csökkentik minden olyan megoldás hatékonyságát, amely hagyományos Wi-Fi-kapcsolatra épül. Ezért fordulnak az ipari szereplők az úgynevezett SD-WAN alapú megoldások felé, amelyek több hálózati kapcsolatot kezelnek egyszerre, és egy esetleges kiesés esetén automatikusan váltanak a stabilabb megoldás felé – úgy, hogy a gyártási folyamat ezt meg sem érzi.
A megoldás elterjedéséhez azonban az is kell, hogy maga a mobilhálózat elég gyors és megbízható legyen – különösen ott, ahol az üzemek állnak. Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) mérőjárművei által gyűjtött, szelessav.net oldalon nyilvánosan elérhető adatok szerint jelenleg a Yettel rendelkezik a leggyorsabb átlagos mobilhálózati letöltési sebességgel Magyarországon, ez szolgálja ki a GoodMills az országos lefedettséget biztosító telehelyeinek kapcsolatát Baján, Komáromban, Tiszapalkonyán és a központi irodának Budaörsön.
Az adat, mint a malomipar új alapanyaga
A digitalizáció gazdasági logikája az iparban is ugyanaz, mint máshol: aki hamarabb látja a termelés során keletkező adatokat, az hamarabb tud elemzést végezni, cselekedni, a hatékonyabb üzletmenet érdekében döntést hozni.
Egy malom esetében, ha például a minőségellenőrző rendszer valós időben jelzi, hogy egy adott szállítmány nedvességtartalma meghaladja az előírt értéket, a beavatkozásnak is valós időben kell megtörténnie, és ugyanez a logika érvényes a prediktív karbantartásra: a gépek szenzorai információt küldenek, ha a rendszer anomáliát észlel, az üzemeltető még azelőtt tud reagálni, hogy a meghibásodás leállítaná a gyártást. Ehhez az kell, hogy az adatok ne csak keletkezzenek, hanem el is jussanak a megfelelő helyre – gyorsan, biztonságosan, megszakítás nélkül.
A liszt alapját továbbra is a gabona adja, de azt, hogy a folyamat hatékony, biztonságos és versenyképes maradjon, már az a hálózat garantálja, amelyre az egész rendszer támaszkodik.
Post expires at 12:02:00 on 2026. április 5. vasárnap
