Testünk körülbelül 60 százaléka víz, úgyhogy évszaktól függetlenül nagyon fontos, hogy hidratáljuk magunkat.
A víznek fontos szerepe van az anyagcsere működésében, illetve a testhőmérséklet szabályozásában is. Talán ezért is terjed számos tévhit azzal kapcsolatban, hogyan és mennyit kell inni egy nap. Íme néhány tévhit, és a helyes magyarázat.
Tévhit: napi 8 pohár vízre van szükségünk
A hidratálás mértéke mindenkinél változó – függ a testfelépítéstől, a testsúlytól, az egészségügyi állapottól. Sőt, az időjárás és a testmozgás is módosíthatja a fogyasztandó víz mennyiségét. (Az Institute of Medicine például napi 11 pohárnyi vizet javasol nőknek, de az említett tényezők természetesen ezt is módosíthatják.) Vízszükségletünk egyötödét ételekből – például paradicsomból, uborkából vagy görögdinnyéből – is bevihetjük. Amúgy pedig ha megfogadjuk a szakértők tanácsát, miszerint akkor kell innunk, ha szomjasak vagyunk, nem lesz gond.
Tévhit: a kávé és a tea nem hidratál
A kávé ugyan vízhajtó hatású, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy amit megiszunk, az rögtön át is szalad a szervezetünkön. Testünk a fogyasztott folyadék körülbelül felét használja fel – egy koffeintartalmú ital esetében ez 25-30 százalék környékére zuhan. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az alkohol még a kávénál is jobban kiszárít, úgyhogy minden pohárnyi alkoholos italt egy pohárnyi vízzel kísérjünk le, elkerülve a kiszáradást.
A vízivás anyagcserénk szempontjából is nagyon fontos
Tévhit: minél több vizet iszunk, annál jobban leszünk
Nem feltétlenül jó, ha túl sok vizet iszunk. Ha naponta több liter folyadékot is magunkhoz veszünk, könnyen előfordulhat, hogy leterheljük a veséket, a sejtek pedig megdagadnak – ez a hyponatremia (krónikus vízmérgezés) néven ismert jelenség, amely szédüléshez, felpuffadáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. A sportolók nagyobb veszélyben vannak az átlagemberekhez képest, mivel nekik gyakran tanácsolják azt, hogy inniuk kell – igaz, a kutatások szerint a mérsékelt dehidratáció még nem befolyásolja a teljesítményt. A Clinical Journal of Sports Medicine szaklapban nemrégiben publikált tanulmány több szakértő együttes véleményét összesíti – röviden összefoglalva ez is azt mondja, amit már említettünk: akkor igyunk edzés közben, ha szomjasak vagyunk.
Tévhit: nem fogunk görcsölni, ha vizet iszunk
A British Journal of Sports Medicine szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint nem alakul ki nagyobb eséllyel izomgörcs azoknál, akik a súlyos dehidratáció eléréséig edzenek. Az ilyenkor jelentkező görcsöket az izomfáradtság idézi elő, ezeket pedig akkor kerülhetjük el a legkönnyebben, ha változtatunk az edzés dinamikáján és pihenőket iktatunk be. Az izomgörcsöket emellett kálium-, kalcium- vagy magnéziumhiány is okozhatja, úgyhogy érdemes ezeket sportitalban vagy étrend-kiegészítők formájában is szedni.
Tévhit: a vizeletnek színtelenek kell lennie
A teljesen színtelen vizelet az egyértelmű jele annak, hogy túl sokat iszunk és tanácsos lenne visszavenni a folyadékfogyasztásból. A sötétsárga vagy mézszínű vizelet jelenti azt, hogy dehidratáltak vagyunk, úgyhogy célozzuk meg a halványsárgát, ha már a színre (is) odafigyelünk.
Forrás: www.hazipatika.com
