Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást
A képernyők előtti mozgásszegény életmód és a folyamatos fizikai terhelés egyaránt súlyos kockázatot jelent a munkavállalók gerincegészségére. Az október 16-i World Spine Day, vagyis a gerinc világnapja alkalmából világszerte a hátfájással kapcsolatos kérdések tudatosítására hívják fel a figyelmet a fizioterapeuták, gyógymasszőrők, gerincklinikák, rehabilitációs szakemberek.
A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.
Miért ciki a nyújtózás az irodában?
„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”
A szakértő szerint kultúraváltásra van szükség ezen a téren, el kell érni, hogy a cigiszünet mellett a mozgásszünet is természetessé, sőt támogatottá váljon a munkahelyeken:
„A hosszas ülés, az egyoldalú megterhelés (tartós hajolás, állás, ismétlődő mozdulatok) vagy az inaktivitás ugyanis egy olyan „lassú gyilkos”, amely észrevétlenül rombolja a váz és izomrendszert, a gerincek és ízületek egészségét” – fogalmazott.
Apró „mozgássnackek” a hosszú távú egészségért
A tudományos kutatások igazolják, hogy a nap folyamán többször beiktatott pár perces mikromozgások – az úgynevezett mozgássnackek – hatékonyabbak a mozgásszervi panaszok megelőzésében, mint a napközbeni mozdulatlanságot követő esti egyszeri edzés. Nem komplex vagy megerőltető gyakorlatsorokra van szükség, hanem a középiskolai testnevelésórákról ismert egyszerű átmozgatásokra, karkörzésekre és nyújtásokra.
„Emellett a mikroszokások apró módosítása is érdemi változást hozhat. Például, ha egy utcával távolabb parkolunk le, ha a lift helyett a lépcsőt választjuk, vagy ha a rendszeres vízfogyasztási emlékeztetőkhöz egy-egy nyújtózási gyakorlatot kapcsolunk” – adott tippeket Pethő Krisztián.
Sürgető a megelőzés a szalag mellett és a volán mögött is
A szakértő kiemelte, hogy miközben a mozgásszegény életmódot folytató irodai dolgozókról sok szó esik, addig a fizikai állományban dolgozókról – például a gyártósori munkásokról vagy a napi 8 órát volán mögött ülő gépjárművezetőkről – alig beszélünk, a legtöbb helyen ők még mindig kimaradnak a vállalati egészségprogramokból.
„A Munka Törvénykönyve a fizikai munkakörökben 6 óra egybefüggő munkavégzést követően mindössze 20 perc szünetet ír elő a munkáltatónak, így az ő mozgásterük jogilag jóval szűkebb. Ugyanakkor a monoton, féloldalas terhelés vagy a hosszas ülés vagy állás miatt náluk is rendkívül magas a gerinc- és ízületi megbetegedések kockázata. Pedig akár a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal egyeztetve egy-egy mikroszünet beiktatása a fizikai munkát végzők napjaiba komoly kiesési kockázatcsökkenést jelenthet” – magyarázta a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője.
Fontos a vezetői példamutatás
A munkahelyi egészségkulturális szemléletformálásban a menedzsment felelőssége elvitathatatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a vezetés maga is elkötelezett a fizikai és mentális jóllét iránt, ott az önkéntes egészségprogramok dolgozói részvételi aránya a 100%-hoz közelít. Emelett az a visszajelzés érkezett, hogy a dolgozókban a megbecsültség érzése is nő.
A Personal Best mozgásszervi szakemberei több tízezer munkahelyi mozgásszervi felmérés tapasztalatára építve olyan hibrid rendszert fejlesztett ki, amely egyesíti a modern szoftveres megoldásokat és a személyes szakértői jelenlétet.
„Célzott ergonómiai útmutatással, munkakör-specifikus célzott gyakorlatokkal és videóanyagokkal a fizikai munkakörökben dolgozók támogatását is kiemelt feladatként kezeljük” – hangsúlyozta Pethő Krisztián.
Az anonim kérdőíves felmérést követően a szoftver egyéni panaszspecifikus gyakorlatsorokat állít és ajánl a dolgozónak, amelyet élő edukatív workshopok, ergonómiai tanácsadás és védjegyoltalom alatt álló munkahelyi masszázsterápia (MSM) egészít ki.
Pethő Krisztián szerint a mozgásszervi kockázatcsökkentő egészségprogramok támogatását – a fizikai védőeszközökhöz hasonlóan – adózási oldalról is célszerű lenne kiemelten ösztönözni.
„Bízunk benne, hogy a gerinc világnapja kapcsán egyre több vállalat figyel fel arra, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége nem egy adóval terhelt extra juttatás, hanem a fenntartható és produktív működés egyik alapköve. Egy mozgásszervi egészségprogram szervezeti formától függetlenül beépíthető és fenntartható a vállalati kultúrában” – fogalmazott.
Fotók (forrás: Pethő Krisztián)
