A lakástüzek kapcsán általában a konyhai tüzekre, a kéményekre vagy az elektromos hibákra gondolunk, pedig van egy kevésbé ismert, ám nagyon is valós veszélyforrás: az olajjal, zsírral vagy oldószerrel szennyezett textíliák öngyulladása. Ilyenkor nem feltétlenül nyílt láng vagy szikra indítja el a tüzet, hanem a textíliában maradt szennyeződés, hő és az oxigén együttese is elegendő. Valószínűleg hasonló történhetett hétfőre virradóra is egy zalakarosi szállodában.
A jelenség különösen alattomos, mert sokszor nem azonnal látható. Egy szárítógépből kivett, még forró ruha-, törölköző- vagy rongykupac belsejében a hő nem tud eltávozni. Ha a textilszálak között olaj-, zsír-, kozmetikum- vagy oldószermaradvány van, az a levegő oxigénjével lassú kémiai reakcióba léphet. Ez a folyamat hőt termel. Ha a hő egy szoros kupac belsejében bent reked, a hőmérséklet tovább emelkedhet, az anyag előbb izzani kezdhet, majd akár lángra is kaphat.
Otthoni környezetben is többféle textília jelenthet kockázatot. A konyharuhák, kötények, terítők gyakran szívnak magukba étolajat, zsírt vagy egyéb szennyeződést. Ha ezeket alacsony hőfokon mossuk, vagy a mosás nem távolítja el teljesen a zsíros szennyeződést, a veszély a szárítás után is megmaradhat. Hasonló kockázatot jelenthetnek a masszázsolajjal, illóolajjal, testápolóval szennyezett törölközők, lepedők is. A legveszélyesebbek azonban a barkácsolás, festés, felújítás során használt olajos, oldószeres rongyok. Lenolajjal, bútorpáccal, oldószerrel vagy festékkel átitatott rongyot soha nem szabad összegyűrve a sarokba, szemetesbe vagy ruháskosárba dobni, mert ezek akár szobahőmérsékleten is képesek veszélyesen felmelegedni.
A szárítógép helytelen használata is növeli a kockázatot. A szárítóprogramot ne szakítsuk meg idő előtt, mert a ciklus végén a gép visszahűti a ruhákat. Ha a forró textíliákat kivesszük, majd azonnal szoros kupacba rakjuk, a hő bent maradhat. Ha a ruhák még melegek, érdemes azokat széthajtani, átrázni, kiteríteni, és csak kihűlés után elpakolni. A szöszszűrőt minden szárítás után ki kell tisztítani, mert a felgyűlt textilszösz könnyen ég, rontja a légáramlást, és tovább növeli a túlmelegedés veszélyét.
Az olajos vagy zsíros textíliákat különösen körültekintően kell kezelni. Ezeket érdemes magasabb hőfokon, megfelelő mosószerrel kimosni, és csak akkor szárítógépbe tenni, ha a gyártói előírások ezt megengedik. Ha a textília erősen olajos, oldószeres vagy festékes, ne kerüljön háztartási szárítógépbe. A barkácsolásnál használt olajos rongyokat a legbiztonságosabb szabad levegőn, kiterítve hagyni kiszáradni olyan helyen, ahol nem gyújthatnak meg semmit, vagy vízzel telt, nem éghető edényben gyűjteni az ártalmatlanításig.
A veszély a panziókban, szállodákban, wellness-létesítményekben és mosodákban fokozottan jelen van. Ezeken a helyeken nagy mennyiségű törölköző, lepedő, fürdőköpeny és egyéb textília forog naponta, gyakran kozmetikumokkal, masszázsolajjal vagy zsíros szennyeződéssel érintkezve. Az ipari szárítók magas hőmérsékleten működnek, a személyzet pedig sokszor időnyomás alatt dolgozik. Ha a visszahűtési szakasz kimarad, vagy a még forró textíliákat azonnal összehajtogatják és nagy kupacban tárolják, a tűz kockázata jelentősen megnő.
A textíliák öngyulladása ritkán kerül szóba, pedig a megelőzése egyszerű odafigyeléssel lehetséges. A forró ruhát nem szabad kupacba zárni, az olajos rongyot nem szabad összegyűrve félredobni, a szárítógép szűrőjét pedig minden használat után tisztítani kell. Egy jelentéktelennek tűnő mozdulat – egy forró törölközőkupac vagy egy sarokba dobott olajos rongy – órákkal később is tüzet okozhat.
Erősen ajánlott az otthoni füstérzékelő elhelyezése. A lakástüzek többsége éjszaka, alvás közben keletkezik, amikor az ember nem érzi a szagokat. A füstérzékelő célja, hogy még a lángok felcsapása előtt, a legelső füstmolekulák megjelenésekor hangos riasztással felébressze a lakókat, időt adva a menekülésre vagy a tűz eloltására.
Ha füstöt, égett szagot vagy izzást észlelünk a szárítógépben, a ruháskosárban vagy egy textilkupacban, ne várjuk meg, amíg lángra kap. Ha biztonságosan megtehető, áramtalanítsuk a készüléket, a füstölő textíliát ne vigyük be más helyiségbe, és ne lélegezzük be a füstöt. Kisebb izzásnál vízzel is meg lehet kezdeni az oltást, de ha a tűz terjed, a helyiséget el kell hagyni, az ajtót be kell csukni, majd hívni kell a 112-es segélyhívót.
