Az alváshiány így hat az agyra

Időről időre bárkivel megeshet, hogy a feltorlódó napi feladatok ellátása érdekében inkább lemond némi alvásidőről. Az egészségügyi kockázatok hosszabb távon jelentősen túlmutatnak az így nyerhető előnyökön.

Nem titok, hogy az alváshiány kihatással van a fizikai egészségre, így például az éhség szabályozásáért felelős hormonok egyensúlyát felborítva kontrollálatlan hízáshoz vagy fogyáshoz vezethet. Kutatások igazolják azt is, hogy a túlzottan kevésalváshajlamosító tényező az inzulinrezisztenciára és a 2-es típusú cukorbetegségre. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy agyunk is megsínyli, ha nem jut elegendő pihenéshez, emiatt pedig az alábbi problémák jelentkezhetnek.

Felgyorsult öregedés
A krónikus alváshiány a demencia egyik leggyakoribb kiváltó oka. Hosszú távon ez a rossz szokás korai halálhoz vezethet, amelynek hátterében a szervezet anyagcsere-folyamatainak nem megfelelő működése áll.

Az alváshiány hosszú távon rendkívül egészségkárosító hatású

Lelassult gondolkodás
Amennyiben nem töltünk elég időt ágyban esténként, úgy az agy frontális lebenyébe nem jut elég vér. Ennek köszönhetően lelassulnak az agyhullámok, végeredményben pedig olyanná válunk, mint egy álmodozó tinédzser. Az állapot kihatással van a döntéshozatalra, és úgy érezhetjük, komoly nehézséget okoz tisztán gondolkodni.

Agyi szennyeződések
Egyszerű hasonlattal élve az aktív agy olyan, mint egy zakatoló gépezet, amely menet közben koszossá válhat. Az alvás során a gerincvelői folyadék kitakarítja ezt a koszt, amely aztán a máj érintésével távozik a szervezetből. Alváshiány esetén ez a folyamat sérül, agyunk pedig nem tud megszabadulni a nappal felgyülemlett káros anyagoktól és fehérjéktől.

Erősíti a stresszt
Fáradtan, álmosan még a rutinfeladatok is, mint a kutyasétáltatás, a bevásárlás vagy az autóvezetés, úgy tűnhetnek, mintha túlnőnének rajtunk. Valójában a stresszküszöbünk válik alacsonyabbá, ami hosszú távon akár depressziót is eredményezhet.

Forrás: www.hazipatika.com