A paradicsomos húsgombóc és a piskóta csokiöntettel még mindig sláger a menzákon
A szeptemberi iskolakezdés nemcsak a napi rutin átalakulásáról, hanem a gyerekek étkezési szokásainak újragondolásáról is szól. A Julienne Kft. szakértője szerint a tartalmas reggeli, a tudatos menzaválasztás és a gyermekek bevonása együtt segíthet abban, hogy a diákok energikusabban, kiegyensúlyozottabban és sikeresebben kezdjék a tanévet.
A reggeli kihagyása az egyik leggyakoribb hiba.
„A reggeli az agy üzemanyaga. Az éjszakai koplalás után a szervezetnek, különösen az agynak, szüksége van energiára (glükózra) az egésznapos koncentrációhoz. Egy gyors péksütemény útközben nem valódi reggeli, mivel csak hirtelen megemeli a cukorszintet, ami után a gyermek hamarosan még éhesebb lesz” – mutat rá a gyermekétkeztetésben évtizedes tapasztalattal rendelkező Julienne Kft. kereskedelmi igazgatója.
Escusol Szőcs Julianna azt javasolja, hogy szánjunk napi 15–20 percet a nyugodt, családi reggelire, amely tartalmazzon teljes értékű gabonát, fehérjét, friss zöldséget vagy gyümölcsöt és elegendő folyadékot.
Gyakorlati tanácsok szülőknek a sikeres starthoz
A tapasztalatok szerint a gyermekek sokkal nagyobb eséllyel fogyasztják el az ebédet, ha részt vehetnek annak kiválasztásában. Sok intézményben már elérhető A-B-C menüválasztás, valamint a vitamin pult, ahol friss salátával, gyümölcsökkel, tejtermékkel illetve rágózöldségekkel is kiegészíthetik a választásukat.
A szakértő szerint a választás lehetősége motivál.
„Azt látjuk, hogy a gyerekek szívesen veszik el a kis tálkákba kiporciózott nyers répát, uborkát vagy kompótokat, vagy válogatnak a vitaminpultból. Olyan különlegesebb salátákat is megkóstolnak, mint a céklasaláta almával vagy a zelleres alma. Ha a szülő felülbírálja a gyermek döntését egy egészségesebbnek gondolt étel javára, akkor az ebéd gyakran a tálcán marad. Pedig egy jóízűen elfogyasztott meleg ebéd többet ér, mint a legoptimálisabb, de el nem fogyasztott fogás” – fogalmaz a kereskedelmi igazgató.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy a családok ne hagyják az utolsó pillanatra az ebédrendelést.
„A határidőre leadott rendelés biztosítja a választás lehetőségét, viszont a későn eszmélőknek a legtöbb rendelési felületen már csak automatikusan az „A” menü jut, ezzel egy egész hónapra elveszítik annak lehetőségét, hogy olyan ételt kapjon a gyermek, amelyet valóban szívesen elfogyaszt.”
Ne csak azt kérdezzük: mi volt ma az ebéd?
„Sőt délután ne csak azt kérdezzük meg „finom volt-e”, hanem például azt is: „mi ízlett a legjobban”, vagy „kóstoltál-e valami újat a salátapultról?” – tanácsolja a gyermekétkeztetési szakértő.
Türelem kell az új ízek elfogadásához.
„Egy-egy új étel megszeretéséhez akár 8–10 kóstolásra is szükség lehet. A közösségi élmény ugyanakkor sokat segíthet: ha a gyerekek látják, hogy társaik jóízűen esznek valamit, bátrabban kóstolják meg az ismeretlen fogásokat is” – osztja meg tapasztalatait a Julienne Kft. kereskedelmi igazgatója.
Menzakaja mint „slow food”
Sok tévhit övezi a közétkeztetést, pedig a jogszabályi előírások miatt a menza gyakran változatosabb étrendet kínál, mint amit egy rohanó hétköznapon otthon biztosítani lehet. A Julienne Kft. konyháin például a „slow food” szemlélet érvényesül: kevés feldolgozott alapanyaggal dolgoznak, saját maguk készítik például a fasírtot, és friss zöldségekből főznek, kerülve a kényelmi termékeket.
„Az olyan ételek, mint a lencse, a főzelékek, a hüvelyesek ritkán kerülnek otthon az asztalra. Sőt a tapasztalatok szerint sok háztartásban már nem főznek levest, ezeket az idő szűkössége miatt kiváltja a gyorsan elkészíthető sült húsok körettel, vagy a tésztaételek. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a gyerekek az iskolában találkozhassanakezekkel az időigényesebb, de tartalmas hagyományos ételekkel” – idézte fel Escusol Szőcs Julianna.
Hozzátette, hogy az A és B menük összeállításánál fontos szabály, hogy a gyerekek ne tudják kikerülni az egészségesebb fogásokat.
„Például nem teszünk rántott húst a kelkáposzta-főzelék mellé választható alternatívaként, mert akkor mindenki a húst választaná; ehelyett két hasonló típusú, de más ízvilágú ételt kínálunk.”
Az úgynevezett „édes napokon”, amikor például tejbegríz vagy piskóta a főétel, mindig kínálnak sós alternatívát is, például zöldséges rizottót.
Elmondta azt is, hogy a klasszikus kedvencek listája az évek alatt nem sokat változott: a toplistán továbbra is ott van a paradicsomleves, a paradicsomos húsgombóc, a tejbegríz, a piskóta csokiöntettel, a grízes tészta, a bolognai és a rántott hús:
„Ugyanakkor a rakott ételeket is sikerült megszerettetni a gyerekekkel, mivel már az óvodában is találkoznak velük. Hitvallásunk szerint az egészséges táplálkozásra nevelés a szülők, a pedagógusok és az étkeztetési szakemberek közös felelőssége” – foglalja össze a Julienne Kft. szakértője.
Fotók (forrás: Julienne Kft.)
