Technológiai fejlesztés kötheti össze a magyar élelmiszerlánc szereplőit
Új digitális platform fejlesztése indult a magyar élelmiszerlánc szereplőinek összekapcsolására. A Digitális Termékútlevél Platform (DTP) célja, hogy a termelőtől a fogyasztóig átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegye az élelmiszerek útját. A rendszer három elemre épül: a gyártási és feldolgozási adatokat kezelő QSTS-re, a gyártók és vásárlók kapcsolatát segítő Product Brokerre, valamint a gazdálkodók számára kialakított Digitális Farmer portálra. A fejlesztés célja, hogy az agráriumban keletkező, ma még elszigetelt adatokat egy rendszerben kapcsolja össze, ezzel is segítve a termelők és feldolgozók döntéseit, valamint a hatékonyabb értékesítést. A tervek szerint a vásárlók QR-kód beolvasásával részletes információkat kaphatnak majd az adott termék jellemzőiről, felhasználási lehetőségeiről, származásáról és összetételéről.
Egy mintegy 130 millió forintos DIMOP kutatás-fejlesztési projektben olyan új digitális megoldás készül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, amely a termelőtől egészen a fogyasztóig követhetőbbé teheti az élelmiszerek útját. A kétéves, jelentős részben európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja egy olyan rendszer létrehozása, amely összekapcsolja az ellátási lánc különböző szereplőit, és átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé teszi, mi kerül a boltok polcaira és végül az asztalokra.
Három rendszerből áll össze az új platform
A fejlesztés eredményeként jön létre a Digitális Termékútlevél Platform, vagyis a DTP. Ez nem egyetlen önálló alkalmazásként indul, hanem három, egymással együttműködő elem összekapcsolásából épül fel. Az egyik pillér a QSTS, amely a gyártási és feldolgozási folyamatokat követi, dokumentálja a termékek útját, a minőségbiztosítási pontokat és a felhasznált összetevőket. A másik a Product Broker, amely a fogyasztói tájékoztatást és a gyártó-vevő kapcsolatot segíti. A harmadik elem a Digitális Farmer portál, amely a termelők számára ad digitális felületet a termelési események, növényvédelmi feladatok és események kezelésére, valamint a mezőgazdasági gépek, eszközök használati területei, gazdasági és műszaki életútkövetési eseményei vonatkozásában.
A projekt egyik fontos sajátossága, hogy a QSTS és a Product Broker bizonyos funkciói már ma is létező termékek formájában elérhetők. Az újdonságot nem ezek külön-külön való megjelenése adja, hanem az, hogy a fejlesztés végére a három elem egységes, új termékcsomaggá áll össze egy jelentős funkcióbővítést követően.
„A magyar vásárlók ma még nagyon kevés információhoz jutnak hozzá egy-egy termékről. Sokszor az sem derül ki világosan, honnan érkezik az áru, nemhogy az, pontosan milyen termelési és feldolgozási úton ment keresztül. Ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem bizalmi ügy is” – mondta Berkovich Gábor, a SeaCon Europe ügyvezetője.
Nem az a baj, hogy az adat kevés, hanem az, hogy azok nincsenek összekötve
A projekt egyik alapvető kiindulópontja, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ma már nem az adatok hiánya jelenti a fő problémát. Sokkal inkább az, hogy ezek az információk külön rendszerekben, egymástól elszigetelten keletkeznek és tárolódnak. A precíziós gépek, a szenzorok, a telepirányítási rendszerek és a feldolgozóüzemek szoftverei nagy mennyiségű adatot termelnek, de ezekből csak akkor lesz valódi üzleti és termelési előny, ha össze is lehet őket kapcsolni.
A DTP erre kínál megoldást. A fejlesztők célja, hogy a szétszórt információkból olyan használható tudás legyen, amely segíti a gazdákat és a feldolgozókat a jobb döntésekben, csökkenti a veszteségeket, és pontosabban mutatja meg, mely termék melyik piacra lehet a legalkalmasabb. Ez különösen fontos lehet az exportban, ahol a vevői bizalom és az igazolható minőség egyre többet számít.
Erre jó példa a termények beltartalmi vizsgálata. Ha egy raktár vagy hűtőház rendszerében pontosan látszik, hogy egy adott sárgarépa-szállítmány mely tételei rendelkeznek a legjobb beltartalmi értékekkel és a legalacsonyabb nitráttartalommal, akkor azokat nem kell ugyanazon az áron, tömegáruként értékesíteni. A jobb minőségű tétel célzottan eljuthat például egy szigorú követelményekkel dolgozó holland bébiételgyártóhoz, míg az átlagos minőségű áru más felhasználási területre kerülhet. Ez tudatosabb árképzést és magasabb bevételt hozhat.
„A gyártók ezzel a technológiával nemcsak a szigorodó élelmiszer-biztonsági elvárásoknak tudnak megfelelni, hanem tartós piaci előnyt is szerezhetnek. A nemzetközi partnerek és a tudatos vásárlók egyre inkább azt a terméket keresik, amelynek eredete és minősége adatokkal igazolható. Ma már a minőséget nem elég állítani, azt bizonyítani is kell” – fogalmazott Berkovich Gábor.
Mit lát majd ebből a vásárló?
A rendszer nemcsak a termelőknek és a feldolgozóknak szól, hanem a fogyasztók számára is új lehetőségeket nyithat. A tervek szerint egy, a csomagoláson elhelyezett QR-kód leolvasásával a vásárló a telefonján részletes információkat kaphat az adott termékről, külön alkalmazás letöltése nélkül. Megjelenhet a termék származása, összetétele, története, sőt akár a felhasználáshoz kapcsolódó kiegészítő információk is.
Ez különösen nagy segítséget jelenthet az ételallergiával élőknek. Ha valaki előzetesen megadja a saját vagy gyermeke érzékenységét, a rendszer figyelmeztethet, ha egy beolvasott termék veszélyes összetevőt tartalmaz. Ugyanez a technológia termékvisszahívás esetén is gyorsabb és pontosabb tájékoztatást adhat. Ha egy adott gyártási szériánál probléma merül fel, a rendszer célzottan tudja elérni azokat, akik az érintett termékkel kapcsolatba kerülhettek.
A fejlesztők szerint a platform nem áll meg a biztonsági funkcióknál. A vásárlók recepteket, használati javaslatokat vagy akár virtuális betekintést is kaphatnak abba a gazdaságba, borospincébe vagy gyártóhelyre, ahonnan az adott termék származik.
„Ez a megoldás nem egyszerűen egy QR-kódos információs oldal lesz. A cél egy olyan digitális asszisztens, amely nemcsak adatokat mutat, hanem értelmezi is azokat a felhasználó személyes tulajdonságaihoz (pl. irányítószám szintű lakhely, ételérzékenységek, környezettudatosság …) igazítva. Így a fogyasztó nem adatrengeteget kap, hanem valóban használható tudást” – hangsúlyozta a SeaCon Europe ügyvezetője.
MI-s, de ellenőrzött tudásra építve
A projekt tudományos háttere is hangsúlyos. A fejlesztésben részt vesz egy olyan spin-off cég, amely az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszer-biztonsági és élelmiszerlánc-biztonsági kutatóiból alakult. Ez azért fontos, mert a rendszer nemcsak technológiai, hanem szakmai hitelességre is épül.
A program egyik legizgalmasabb eleme egy MI-alapú chatbot fejlesztése. A tervek szerint ez a megoldás nem nyílt internetes forrásokból dolgozik majd, hanem kizárólag szakmailag validált, ellenőrzött tudástárakból. Az egyik első terület a Magyar Élelmiszerkönyv lesz, vagyis a chatbot válaszai nem bizonytalan online információkra, hanem hivatalos, szakmai előírásokra támaszkodnak majd. Ez különösen fontos lehet olyan kérdéseknél, amelyek élelmiszer-biztonsággal, összetevőkkel, tartósítószerekkel vagy ételérzékenységgel kapcsolatosak. A chatbot természetesen folyamatosan bővülő tudástárakra épül, információt ad a szoftverrendszer lehetőségeiről is.
A kombájntól a cégautóig egy felületen
A fejlesztés az agrárlogisztikára is kiterjed. A platform részeként egy flottakezelési megoldás is illesztésre kerül, amely egy rendszerben tudja kezelni a mezőgazdasági gépek, a személyautók és a szállítójárművek üzemeltetését, karbantartását és nyilvántartását. Ez egy nagyobb gazdaságnál különösen fontos, hiszen a kombájnok, traktorok, céges autók és áruszállító járművek működtetése ma sok helyen több külön rendszerben vagy kézi adminisztrációval történik.
Az integrált megoldás segítségével nyomon követhetővé válhat az üzemanyag-fogyasztás, a szervizigény, a javítások és az elvégzett mezőgazdasági műveletek köre is. Ez nemcsak az adminisztrációt egyszerűsítheti, hanem a költségek tervezésében és a hatékonyabb géphasználatban is segíthet. A fejlesztéshez kapcsolódóan a szakmai közönség hamarosan személyesen is hallhat a részletekről: április közepén rendezik meg a következő „Flotta okosan” eseményt, ahol ezekről a megoldásokról is szó lesz.
Fotók (forrás: Berkovich Gábor)
