A rozéborok népszerűsége annak ellenére növekszik töretlenül, hogy sok borkedvelő úgy tartja, kedvenc itala vagy vörös, vagy fehér lehet, köztes állapot nincs. De vannak-e olyan pozitív hatásaik az egészségünkre, mint amit a vörösborok esetén ismerünk?
A rendszeres, de mérsékelt mennyiségű vörösborfogyasztás egészségügyi hatásairól több kutatás is készült az elmúlt évtizedekben, és ezeknek köszönhetően tudjuk, hogy valóban található a szőlő héjában egy olyan antioxidáns, amely védőhatást képes kifejteni a szív- és érrendszeri betegségek esetén. Mi ez az anyag, és vajon van-e belőle elegendő a rozé borokban is? – teszi fel a kérdést a szupermenta.hu.
Kevés, kis töménységű alkoholos ital, mint például a bor fogyasztása fokozza a gyomornedv-elválasztást és az étvágyat. Napi egy deciliter bor rendszeres fogyasztása esetén az alkohol pozitív hatása lehet még a “jótékony” hatású HDL koleszterin szintjének emelkedése és a vérrög-képződés kialakulási esélyének csökkenése. Egy közelmúltban ismertetett svéd ikerkutatás adatai szerint viszont a napi két adagnyi ital már megduplázza a stroke (agyvérzés) kockázatát 60-75 éves kor között, ugyanakkor a csekély mennyiségű fogyasztás védőhatására ez a kutatás is rámutatott.
A francia paradoxon
A borban található antioxidáns hatású vegyületek közül a kutatások leginkább a rezveratrol, egy polifenol típusú anyag szerepére koncentráltak. Ezt a növény a szárban, a levelekben és a bogyók héjában állítja elő, méghozzá azért, mert önmagában is gombaölő hatású. A vörösborban körülbelül hússzor nagyobb a koncentrációjuk, mint a fehérborban, a rozé pedig valahol középúton helyezkedik el ebből a szempontból. A nyers szőlővel is elfogyaszthatjuk, de a kutatások rámutattak, hogy az erjedés során a flavonoidok polimer (összetett) formából egyszerűbb, jobban emészthetőbb monomer formákká alakulnak, így hatásuk javul.
A rozéborok hatásai
A rezveratrol szerepét Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít megérteni: “A francia paradoxon néven ismert jelenség vitt közel minket az antioxidánsok szerepének megértéséhez. Közismert, hogy a francia konyha nem éppen zsír- és kalóriaszegény, miközben a franciák egészségügyi mutatói egészen jók. Amikor a jelenség okait a múlt század nyolcvanas éveiben próbálták felderíteni, arra jutottak, hogy ebben döntő szerepe lehet a francia kultúrában mélyen rögzült rendszeres, de kis mennyiségű és jó minőségű borfogyasztásnak. A borban lévő antioxidánsok – melyek a bor színét is adják – védőhatást fejthetnek ki a szív- és érrendszerre, gátolva a károsnak tekintett LDL koleszterin oxidációját, megakadályozva ezzel az érfalakon való lerakódását, valamint csökkentve a vérlemezkék összecsapódását, azaz mérsékelve a trombózis veszélyét. A kutatások rámutattak, hogy a rendszeres, de kis mennyiségű, napi 1 decilitert meg nem haladó borfogyasztás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, közte a koszorúér-problémák esélyét.”
A dietetikus szerint a rozéborokban lévő kisebb mennyiségű antioxidáns is lehet jótékony hatású, de óva int mindenkit attól, hogy erre hivatkozva iktassa étrendjébe a rendszeres alkoholfogyasztást. Mint mondja, minden a mértéken múlik, éppen ezért nem szabad, hogy a vélt vagy valós előnyökre tekintettel eltúlozzuk egyes élelmiszerek fogyasztását, miként hasonló okokból kizárni sem érdemes azokat, amelyeket egészségtelennek vélünk.
Forrás: www.hazipatika.com
