Zenthe Ferenc (született Rameshofer) (Salgóbánya, 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Élete

Négy szemesztert végzett a közgazdaságtudományi egyetemen, de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagysándor József honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.

A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások – Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

 

Magánélete

Első felesége Oláh Katalin tornász volt, akitől született Ferenc fia 1954-ben (beceneve: Golyó). Házasságuk, felesége korai halála miatt 1983-ig tartott. 1986-ban feleségül vette második feleségét, Gizellát. Fia révén két unokája van: Katalin és Ádám.

Évekig élt Zuglóban, az Amerikai úton.  Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.

Emlékezete

Szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007)
A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.)
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki.
A salgótarjáni színházat róla nevezték el.
Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán – melynek 1931 és 1938 között volt diákja – 2010-ben avatták fel emléktábláját.
2020-ban születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájtott ki az emlékére.

Portréfilmek

Mestersége színész – Zenthe Ferenc (1985)
Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999)
Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)

Díjak, kitüntetések

Jászai Mari-díj (1954, 1968)
Érdemes művész (1975)
Kiváló művész (1989)
Erzsébet-díj (1992)
A Színikritikusok díja (1993)
MSZOSZ-díj (1993)
Színházi aranygyűrű (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje /polgári tagozat/ (1995)
Kossuth-díj (1997)
Nógrád megye díszpolgára (1997)
Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában (1998)
Csillagok Falának-tagja (1999)
Siklós díszpolgára (2000)
Salgótarján díszpolgára (2003)
A Nemzet Színésze (2005)
Magyar Örökség díj (2005)
34. Magyar Filmszemle Életműdíja (2005)
Maecenas-díj (2006)
Zugló díszpolgára /posztumusz/ (2018)

Diszkográfia

Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Könyvek róla

Molnár Gál Péter: Zenthe Ferenc; Duna, Bp., 2006
Balogh József–Kelecsényi László: “Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem”. Zenthe Ferenc és Salgótarján; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2014

Forrás: wikipedia.hu