Sánta Ferenc (író)

2020 szept 4

Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.) Kossuth-díjas magyar író. Munkái legalább 23 nyelven jelentek meg.

Életpályája

Gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium Gimnáziumában (1940-1945 között) és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában (1945-1946 között) folytatta.

„ Már harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap. Anyám már marékkal mérte a puliszkát. Egy marék, két falás, másnapig semmi. ”
– Sánta Ferenc: Sokan voltunk
1947-1950 között a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publikált. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. 1958. szeptember 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Fia, Mózsi Ferenc író.

Munkássága

Pályakezdését az irodalomtörténészek Móricz Zsigmondéhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok Tamási Áronra emlékeztetnek (Kicsi madár). Második kötetében (Farkasok a küszöbön, 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (Nácik, Olasz történet, A veder). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (A Müller család halála). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (Szegény leány, szegény legény; Kicsik és nagyok). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (Isten a szekéren). Az ötödik pecsét (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik Húsz óra (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. Az áruló (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényeiből film készült (lásd Húsz óra (film) és Az ötödik pecsét (film)).

Művei

Sokan voltunk (1954), elbeszélés (az Irodalmi Újság hasábjain)

Téli virágzás; Magvető, Bp., 1956

Farkasok a küszöbön. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1961

Az ötödik pecsét. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1963

Húsz óra. Krónika; Magvető, Bp., 1964

Az áruló; Magvető, Bp., 1966

Éjszaka. Az áruló. Dráma; Magvető, Bp., 1968

Isten a szekéren. Válogatott novellák; Szépirodalmi, Bp., 1970

Föld. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Vajda Zsuzsanna; Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981 (Házi olvasmány 2. oszt.)

Kicsik és nagyok. Novellák; Népszava, Bp., 1982 (Népszava könyvtár)

A szabadság küszöbén; FSP Literátor DTP Ny., Bp., 1993 (esszék, cikkek, interjúk)

Halálnak halála. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)

Sánta Ferenc művei 1-2.; szerk., utószó Vasy Géza; Masszi, Bp., 2002

Sánta Ferenc; vál., szerk., bev. Vasy Géza; Alexandra, Pécs, 2004 (Kossuth-díjas írók)

Farkasok a küszöbön. Válogatott elbeszélések; vál., szerk. Veress István; Arión, Bp., 2008

Nemzet, hatalom, erkölcs; Stúdium, Kolozsvár, 2009

Sánta Ferenc; vál. Mózsi Ferenc, Vasy Géza; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút–PIM, Bp., 2014 + CD (Hang-kép-írás)

Válogatott novellák; Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2016

Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét. Sánta Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző

Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)

Három hely

Filmfeldolgozások

Mécsek (tévéfilm, 1992)

Éjszaka (filmdráma, 1989) – Az áruló/Éjszaka televíziós változata

Az ötödik pecsét (filmdráma, 1976)

A Müller család halála (tévéfilm, 1972)

Halálnak halála (tévéfilm, 1969)

Húsz óra (filmdráma, 1965)[1]

Díjai, elismerései

József Attila-díj (1956, 1964)

Arany Nimfa-díj (Monte Carlo, 1970)

Kossuth-díj (1973)

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1991)

Angyalföld díszpolgára (1998)

Hazám-díj (2004)

Magyar Művészetért díj (2004)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2007) – irodalmi életműve elismeréseként.

Forrás: wikipedia.hu

FRISS

Tisztelt Olvasó! Tavalyi nehéz körülményekhez sikeres évet zárt Zeusz! Rengeteg hazai verseny maradt el és amire egész évben készültek az Amatőr...