Pete Wedderburn állatorvos sok páciensét több kutya generáció óta ismeri. Őket figyelve egyszerű, de annál érdekesebb megfigyelést tett: annak, akinek rosszul nevelt kutyája van, általában a következő kutyája is rosszul nevelt lesz, és ez ugyanígy igaz a jól nevelt ebekre is. Összeszedte a top 10-es listát, hogy mi állhat a rossz nevelés hátterében, és min kellene a gazdának változtatnia.
Úgy tűnik Dr. Wedderburn számára, hogy az emberek hajlamosak ugyanazokat a berögződéseket ismételni, ugyanolyan típusú kutyát választani, és ugyanúgy kezelni őket, mint a korábbi kedvenceket. Az alábbi pontokkal azonban csökkenthetjük az általunk elkövetett hibákat.
1. Néhány kutyánál genetikailag meghatározott a rossz viselkedés
Ahogy a legtöbb embernél, a legtöbb kutyánál is meghatározó a felmenőkhöz való hasonlatosság, amelyet erőteljesen meghatároz a genetika. Ha mindkét felmenő ágában nyugodt, kedves temperamentumú kutyák voltak többségben, az utódok is ezt a vonalat fogják erősíteni. De ha már az egyik ágban jellemző a nehezen kezelhető, „lázadó” energiacsomag, a kölykök egy része is ezt fogják örökölni. Ha kölyökkutyát keresünk, érdemes legelsőnek a szülőkkel találkozni.
2. A rosszul vagy kevéssé szocializált kölykök nagyobb eséllyel válnak rosszul nevelt felnőtt kutyákká
A kölyökkutyák életében kiemelt fontoságú a 3 hetestől a 3 hónapos korig tartó időszak.Ezalatt megalapozhatják a megfelelő képességeiket a könnyű kapcsolatteremtésre más állatokkal és emberekkel, megtanulják, melyek azok a hangok, látványok és tapasztalatok, amelyektől nem kell félni. Megtanulják a testbeszéd és a hangadások technikáját. Az ez idő alatt jól szocializált, (más állatokkal, emberekkel és szituációkban) sokat tapasztalt kölykök később nagyobb eséllyel lesznek nyugodt, magabiztos, jólnevelt felnőtt kutyák. Az ez idő alatt alul szocializált kölykök később félőssé válhatnak, rossz reakciókat adhatnak emberekkel és más állatokkal szemben, félelmük pedig olykor agresszióba fordulhat.
3. A képzetlen kutyák nem képesek megtanulni, mit jelent jólneveltnek lenni
Általános tévedés azt hinni, hogy a kutyák önmaguktól tudják, mit jelent „jó kutyának” lenni. A jólneveltség egy emberi kifejezés, amelyre meg kell tanítanunk kedvencünket. Meg kell értetnünk velük mindazt a viselkedést, ami kívánatos a szemünkben, és nem csak a kutya fiatal korában, de egész életén keresztül folyamatosan szükség van az ismétlésre és a megerősítésre. Nem várhatjuk el, hogy kutyánk tudja, mit jelent jólneveltnek lenni, ha sosem tanítjuk meg neki, mit jelent az egyáltalán.
4. A régi, dominancia alapú nevelés nem működik
Az a nézet, hogy a kutyák csupán egy hierarchikus, falkához hasonlító, merev modellben képesek működni, már régen megdőlt, de sokan még mindig a dominancia elve alapján nevelik kedvenceiket. A főleg fizikai terror alkalmazása teljesen hibás út egy állat tanításában. A rosszul neveltség elkerülésére és a rossz beidegződések helyrehozására nem jó módszer a verés!
5. A rossz tapasztalatok hosszan tartó, érzelmes emlékekké válnak a kutyában
A legjobb példa erre a remegő kutya, ahogy az autóban az állatorvoshoz közeledik: a kutyák képesek visszaemlékezni rossz tapasztalataikra. De ahogy a kutyák hosszú távú memóriája képes erre, úgy képes a pozitív élmények visszaidézésére is. Számos rossz viselkedés valamilyen korábbi félelemből vagy zaklatottságból ered: ha ezeket a helyzeteket igyekszünk elkerülni, pozitív élménnyé formálni vagy csökkenteni az előfordulásukat, akkor nagy valószínűséggel nem lesznek rossz beidegződései kutyánknak.
6. A tesztoszteron növelheti az agressziót
A hormonok erőteljesen hatnak a kutyák viselkedésére. A tesztoszteron növeli a kan kutyák dominanciáját, territoriális viselkedését, gyakran keveri konfliktusokba őket más kutyákkal. Ma már sok kutyapanzió például nem fogad ivaros kan kutyákat, mert túl nagy kockázatot jelentenek a többi állatra nézve. Az ivartalanítás legtöbbször segít kutyánknak nyugodtabbnak lenni (természetesen a korábban említett rossz beidegződésekre már nem fog megoldást jelenteni).
Furcsa módon a legutóbbi kutatások szerint egy rosszul szocializált, félős kutyára azonban akár jó hatással is lehet a tesztoszteron szintje: segíthet növelni a magabiztosságát, így egy félelem-alapú agresszivitást mutató kutyánál az ivartalanítás gyakran tovább ronthat az állapotán. Érdemes állatorvos és/vagy kiképző tanácsát kérni a helyes döntés meghozása előtt.
7. Nem működik, ha a kutyát úgy akarjuk kezelni, mint egy embert
„Minden szót ért!”, „Tudja, hogy rosszat csinált!” – sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kutyát humanizálják, és olyan környezet-érzékelést társítanak hozzá, amivel csak az ember rendelkezik. A kutyák nem emberek, nem érthetnek meg minden összefüggést, minden emberi megfogalmazást és nem emberi erkölcsök alapján élnek.
8. A határok nélkül élő kutyák gyakrabban viselkednek rosszul
A legtöbb agresszív, rosszul nevelt kutyáról előbb-utóbb kiderül, hogy gazdájuk szinte semmilyen határt nem rendel viselkedésükhöz, nincsenek ésszerű elvárásai, ami a kutyát illeti. Az ilyen kutya azt teheti, amit ő akar következmények nélkül, ám amikor olyan helyzetbe kerül, ahol bizonyos határok között köteles viselkedni (például egy állatorvosi kezelés alatt), általában agresszióval felel a hirtelen felállított korlátokra. Fontos, hogy kutyánk szabályok szerint éljen, amiket a gazdának minden körülmények között be kell tartatnia.
9. Az elégtelen gyakorlatok frusztrált, rosszul viselkedő kutyához vezetnek
Egy kutya minden nap igényli a feladatokat, a szellemi lefárasztást ugyanúgy, ahogy a testit. A hátsó kertben lerótt körök nem számítanak feladatnak. A jó feladat érdekes, változatos, érdeklődést vált ki az állatból. Új helyeket, új embereket és/vagy állatokat megismerni is egy-egy feladat. A nem megfelelő lefárasztás unatkozáshoz, frusztrációkhoz és rossz viselkedéshez vezet.
10. Legtöbbször nem segít, ha a rosszul neveltség folyamatát egyedül próbáljuk meg visszafordítani
A kutyák nem maguktól tanulják a rossz viselkedést, akár akaratlanul is, de mindent gazdájuk tanít nekik (vagy a gazda által már elrontott nevelésű másik kutya). Ha rosszul nevelt az eb, nagy valószínűséggel rossz visszacsatolásokat kapott gazdájától. Mivel saját interakcióinkra képtelenek vagyunk objektíven tekinteni, mindenképp szükséges egy külső szakértő megfigyelő bevonása. Ő fog segíteni felépíteni egy több lépcsős folyamatot, ahol helyrehozhatjuk a már elrontott viselkedéseket, és megtaníthatja nekünk, hogy a jövőben helyesek legyenek a kutyánk felé küldött visszacsatolásaink.
Forrás: kutyabarat.hu
