Online tanulás? Jó vagy rossz?

2020 dec 9

Az országban tombol a járvány, így a hagyományos iskolalátogatás és az „élő tanulás” nem lehetséges a középiskolások és egyetemisták számára, sőt valahol már az álltalános iskolákban sem. Mit tehet ilyenkor a gyerek? Na és a tanár? Vajon az online tanulás módszere hogy hat a fiatalokra és a tanárokra ebben az időszakban? Megterhelő a számukra, vagy épp ellenkezőleg, élvezik az otthoni órákat? Csöppenjünk picit vissza az iskoláskorba.

Az 1996 után született gyerekeket nem véletlenül nevezik a világ első globális nemzedékének vagy IT-generációnak. A digitális világ szülöttei számára természetes közeg a számítógép, az okostelefon és az internet. Többségük előbb tanult meg a YouTube-on egy videót kikeresni és elindítani, mint fára mászni. A digitális környezet hatására a mai gyerekek információ­feldolgozása és tanulási stílusa radikálisan átalakult az elmúlt évtizedekben. Azonban egészen a járvány első hullámáig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a gyerek hétköznap reggel felkel és átsétál pizsamában az íróasztalához ONLINE TANULNI.

Maga a tanulás egy folyamat része. Megismerés-megértés-elsajátítás- számot adás a megismert tudásról. Ehhez azonban nagy szükségük van a tanárra, aki a megismerés és megértés fázisaiban a gyermek segítségére lehet. A jelenlegi helyzet nagyobb türelmet igényel a pedagógusoktól, hiszen nincsenek kontaktban a gyerekekkel, így nehezebben tudják fejleszteni őket. Sokan azt gondolják, milyen jó dolga lett a tanárnak, csak kiosztja a feladatokat. Pedig a helyzet egészen más. Minden napra minden osztálynak készülniük kell, az online óra előkészítő munkáit végzik (link kiosztása, médiafelület megszervezése), számonkérés és javítás, online napló és kréta felület töltése és még sorolhatnánk, mennyi minden tesznek amellett, hogy nekik is lehet otthon tanuló gyermekük, ellátásra szoruló családtagjuk. Számukra az online tanítás semmivel sem könnyebb, mint élőben leadni a tananyagot.

Viszont a másik oldalt nézve, a gyerek helyzete még nehezebb. Ha valaki például nem jó matematikából, neki az online tanulás csak olaj a tűzre, hisz a tudat is feszültté teszi, hogy matekoznia kell, na de tanár nélkül? Mégis hogyan? Sok az anyag, legtöbben össze-vissza kapják meg, miről kell beadandót írniuk, rövidek a határidők és legtöbbször magyarázat sincs egy-egy megtanulandó részhez. Másolni pedig több oldalt nem ugyanaz, mint tanulni, mert attól hogy másol, még nem fogja értelemmel tanulni! Ehhez tartozik az érzelmi és szociális elzártság is, hiszen egy aktív környezetben az impulzusok megnőnek, kapcsolatok alakulnak ki. A fiataloknak a középiskolás évei alatt fejlődik ki az EQ (Érzelmi intelligencia) és az érzelmek irányításának folyamata. Egy gép előtt ülve ez a tanulási folyamat nehezebb, szinte lehetetlennek tűnik, így ne lepődjünk meg rajta, ha a kamasz idegessé, feszültté válik, hisz nem kapja meg azt az érzelmi töltetet, ami elengedhetetlen a fejlődéséhez.

Összegezve, ez a helyzet minkét fél számára nehéz és megterhelő tud lenni. De most kell összefogni és megmutatni, oda tudnak egymásra figyelni, érték és érzik egymás gondjait, empatikusan állnak egymással szemben. Ha végre újra iskolába lehet menni, maradjon az online tanulás kellemes emlék gyermek és tanár számára is.

SZ.N.ZS.

FRISS