Ki ne ismerné a legendás Egri bikavért, ki ne ivott volna, ha csak legalább egy kortyot úgy kóstolóba? De te tudtad, hogy honnan ered maga a bikavér elnevezés, vagy legalább gondolkoztál már rajta? Most lerántjuk a leplet a legendás borról, a neve eredetén kívül még számos érdekességet elárulunk az Egri Bikavérről!

Miért bikavér az Egri Bikavér?

Kezdjük rögtön először a nagy kérdéssel, mégis miért hívják bikavérnek ezt a különleges egri bort? Rögtön két elég népszerű legenda fonja körbe az elnevezést, azonban egyiknek sincs túl sok valóságalapja. Mindkettő az Egri-vár ostromához köthető. A túlerővel szemben harcoló egri várvédőknek Dobó István, a vár kapitánya bíztatásként vörösbort hozatott fel a pincéből, amiből a legendák szerint új előre kaptak. Az ellenséges törökök, csak a lecsurgó vörös folyadékot látták, amiből arra következtettek, hogy bikavért isznak a magyarok, amiből olyan erőre kapnak, hogy legyőzhetetlenek, ezért nem is mertek tovább harcolni. A másik történet szerint egy a török Pasa fogságában lévő magyar lányt a bor segítségével szöktetett meg egy leleményes, szintén magyar asszony, egy ünnepi vacsora alkalmával. A pasa mikor kérdőre vonta az asszonyt, hogy mégis mivel itatta, hogy elkábult csak ennyit válaszolt: „nem tiltott ital volt az, hanem bikavér, amit én igencsak használtam az igazán finom sültek készítésére is.” A legendák azonban valószínűleg csupán legendák, hiszen a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a vörösbor csak a törökök elől menekülő rácoktól vált ismerté hazánkban.

Az Egri Bikavér történelmi háttere

Írásos emlékek az elnevezésről csupán a 19. század második feléből maradtak fent, ami szintén arra enged következtetni, hogy nem a török hódoltságból származik ez az elnevezés. Az első írásos emlék ráadásul nem is Egerből, hanem a konkurens szekszárdi vidékről származik, Garay Jánosnak 1846-os “Szegzárdi bordal” című versében találkozhatunk először a bikavér kifejezéssel!

„Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?”

Azonban van egy másik ez időtájról származó írásos emlék is, ami már Egerhez köti ezt a borfajtát. Erdélyi János 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyve című művében olvasható a Bikavér címszónál: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”.

Legendák csatája

Már csak ebben a két fennmaradt írásos emlékben is benne van egy hatalmas vita szikrája, az egri és szekszárdi bortermelők között, amire nemrégiben sor is került. Most akkor egri vagy szekszárdi az igazi bikavér? Az egyik forrás, csakis Szekszárdot említi, a másik pedig Egert ugyan, de csupán példaként, tehát nem általános használatra utalva. A kutatások azt állapították meg, hogy Szekszárdon valóban előbb bukkant fel a kifejezés, azonban ezt általánosítva használták a vörösborokra, ezért kizárólagos névhasznált nem illeti meg a vidéket, tehát Eger is használhatja ezt a nevet, ezt pedig mindenki elfogadta.

Néhány szó az Egri Bikavérről

Most, hogy megtudtuk, hogy honnan ered a bor neve, ideje, hogy megtudjuk pontosan, hogy milyen is ez a legendás Egri bikavér! Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt a 20. század elején, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és nemzetközi hírnév felé. Azóta a világháborúk és a kommunista tervgazdálkodás következtében számtalan változtatáson átesett a bor fajta. Az Egri Bikavér valójában nem más, mint a jellemzően a magyar fajták közül kékfrankos, portugieser, kadarka, a nemzetközi fajták közül cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, valamint újabban a pinot noir és shiraz (syrah) fajták borának változó arányú házasítása, nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Mivel a név az Európai Unóban be van jegyezve, mint földrajzi árujelző, készítésének módja szabályozott, és ellenőrzött, csak az egri borvidéken előállítható.

Forrás: www.magyarorszagom.hu/az-egri-bikaver-legendaja_img-1.html