Lehetőségek és buktatók
Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy időt és kiadást spórolhat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használatával, de csak kevesen vannak, akik a megvalósítással valódi előnyhöz jutnak. Kurinyecz Gergely, digitalizációs szakértő a nagyvállalatok egyedi működésére szabott folyamatainak digitalizációjában szerzett tapasztalatai alapján segít felvázolni a szoftverek adta lehetőségeket, és mutat rá a gyakori buktatókra.
A lemaradás okozta pánik elkapkodott vagy felesleges MI bevezetéshez vezethet
Mindenki látja, hogy a mesterséges intelligencia rohamosan fejlődik, és egyre inkább ráég a gyertya a cégvezetők körmére, hogy vezessék be a használatát, hiszen érezhető a nyomás, hogy aki kimarad, az lemarad.
“Kutatások azt mutatják, hogy a kiváló vállalatok a technológiai fejlődéshez mindig a következőképpen álltak: ha közvetlenül hozzáköthető a fő tevékenységhez és a gazdasági motorhoz, akkor annak a technológiának az alkalmazásában élen kell járniuk. Ha nem, akkor csak annyit kell tenniük, mint a többieknek.
Gyakran látjuk, hogy megvan a szándék a digitalizációra, de a bevezetés során kimaradnak fontos lépések, így nem valósul meg a várt eredmény. Például a digitalizációval megpróbálják az addigi papíralapú, Excel-táblás működést lemásolni a cégek, elmarad a folyamatok átgondolása és egyszerűsítése. A szoftverek használatának épp az a lényege, hogy váltson ki feladatokat, kezelje az emberi erőforrás helyett az adatokat, és végezze el az ismétlődő teendőket” – állapítja meg Kurinyecz Gergely, a Prozenda ügyvezető igazgatója.
A digitalizáció kezdőlövése lehet a HR területe
Egy 100 fő feletti csapattal rendelkező cégnél az egyik legjobb hatékonysággal digitalizálható terület a HR. Egyrészt kész szoftverek állnak a vállalkozások rendelkezésére, nem feltétlenül van szükség távolról is jól látható összegekért hónapokon át tartó egyedi fejlesztést kérni, másrészt a megoldások közül találhatnak rugalmasan cégre szabhatóakat is.
A folyamatoptimalizálási szakértő több olyan területre is rámutat, melyek digitalizálásával és egyes folyamatok automatizációjával emberi munkaórákat spórolhatunk meg és tölthetnek a kollégák más hasznosabb, értékteremtő tevékenységgel.
“A HR digitalizáció a toborzástól indulhat, az álláshirdetések megírása és feladása történhet mesterséges intelligencia segítségével, a beérkező jelöltek adatainak kezelése, a velük való kommunikáció jelentős része automatizálható. Jellemzően sok időt vesz igénybe a HR-es kollégáktól az önéletrajzok átnézése, összehasonlítása, ezt a feladatot is le tudja venni a kollégák válláról egy megfelelően betanított AI program, ami pontozza, kiértékeli és az adatok alapján javasolhatja, ki legyen az a top 3-5 jelölt, akivel így több ideje marad a toborzást végző kollégának telefonon vagy személyes interjú során megismerkedni” – vázolja fel a digitalizáció szakértő, majd hozzáteszi: “Ezután a már meglévő alkalmazottak időnyilvántartása vagy szabadságolása is remekül digitalizálható terület, de akár a születésnapok, céges évfordulók, ruhaméretek vezetésében is nagy segítség lehet egy jó HR szoftver, megkönnyíti a személyes törődést és a családias légkör kialakítását egy nagyvállalatnál is, ami fontos elem az alkalmazottak megtartásában.”
A fenti területeken kívül pedig az onboarding során és a cégen belüli képzésekben is nagy szerepe lehet a HR digitalizációnak, hiszen ezek szintén nagy mennyiségű, ismétlődő feladatot jelentenek a HR munkatársak számára. De a munkatársi elégedettség felmérése, a teljesítménykiértékelés vagy épp a kilépő interjúk készítése szintén történhet egy felhőalapú és AI által megtámogatott rendszerben.
A sok csábító lehetőség túl gyors bevezetése buktatókat rejt
A spórolás mértékét látva nem csoda, hogy a cégvezetők minél előbb, minél több területen szeretnék alkalmazni a digitalizáció lehetőségeit, és legszívesebben mesterséges intelligenciával végeztetnék a feladatok nagy részét. Egy jó rendszert használó toborzócég például anélkül bővülhet többszörösére, hogy új kollégákat kellene felvennie és betanítania. Azonban a szakértő felhívja a figyelmet a folyamatban rejlő buktatókra is.
“A Prozenda által kidolgozott bevezetési folyamat minden esetben felméréssel kezdődik. Ezt sokan szeretnék átugrani, mondván, hogy ismerik a cégüket, pedig ez az alapja a hatékonyságnövelésnek, ami a digitalizáció célja. A felmérés és elemzés után következik a tervezési szakasz, amit szintén sok vezető szívesen kihagyna, mert elsőre feleslegesnek tűnik, és néha nehezen fogadják el, hogy ez jelentős idő- és pénzráfordítás a teljes projektből. Valójában itt választjuk ki a sok megoldás közül a megfelelőt, ez határozza meg, hogy mennyire lesz a mindennapok során praktikus a rendszer használata. Ezután végre következhet az implementáció, – amivel legszívesebben kezdenének az ügyfelek – , természetesen teszteléssel kiegészítve. Szintén méltatlanul elhanyagolt feladat követi a bevezetést, az oktatás, melynek során a dolgozók részletesen megismerik a programok működését és melynek eredményeként ténylegesen el is kezdik használni azt. Zárásképp a visszaméréssel tudjuk finomítani és javítani a használatban lévő megoldás még tökéletlen részeit” – ismerteti Kurinyecz Gergely.
Az alaposan átgondolt és végigvezetett digitalizáció és a divathullám lekövetése között az a különbség, hogy előbbivel valóban gyorsul a vállalat működése, míg az utóbbi csak pluszterhet ró a felhasználóira.
Fotók (forrás: Prozenda)
