POSTA

A modern városi postahivatal tervei már 1912-13-ban elkészültek.
Időközben kincstári tulajdonba került a ház (a telek Zrínyi utcai, másik épületével együtt), ahová a létesítmény került volna. A mai épület telkén állt, az utca elejének vonalában. A hosszú, földszintes, öreg épület létezett már a 19. század első felében, de lehetett akár öregebb is. A posta építésének előkészítéseként 1913-ban lebontották, és eltakarították a telek melléképületeit is.
Aztán kezdetét vette a világháború; az építkezés csak 1921-ben kezdődött meg.
Neves budapesti építészek új terveket készítettek. A kivitelezésre helyi építőmesterek álltak össze. Az épület berendezése ugyancsak Kanizsán készült.
Máig léteznek az eredeti fém nyílászárók, akárcsak a külső vasredőnyök. Ezeket Budapesten gyártották.
Eredetileg az épület sarki, görredőnyökkel fedhető részében folyt a közönség kiszolgálása. Az utcára néző többi ablak mögött kisebb-nagyobb hivatali helyiségek sorakoztak.
Sajnos az ügyfelek számára kialakított fogadótér keményfából, üvegből, öntöttvasból kialakított, szép bútorzata már a múlté. Az azóta eltelt nagyjából három évtizedben már többször került lecserélendő állapotba „modern” anyagokból megálmodott utódja.
A hajdani berendezéssel együtt tűnt el a házból a sárgaréz csőposta, amely az épület szintjeit, fontosabb helyiségeit kötötte össze. Kapszulájában légnyomás és légritkítás továbbította a papírosokat (leveleket, papírpénzt stb.) a hivatalon belül.
A posta és a távírda a korábbi, meglehetősen nyomorúságos körülményei közül (a Király utca 53. szám alól) 1924 nyarán költözött mai helyére. A távírda (Ady utcai oldal) és a telefonközpont nagy helyiségeit az első emeleten alakították ki.
A második emeletet a hivatal főnökének lakása foglalta el.
A Zrínyi utcai oldalon 1939-ben alakították ki a garázsokat, hogy a következő évtől – lecserélve az addig használt lóvontatású kocsikat – autókkal hordhassák ki a csomagokat a városba.
A világháború végén lövészárkok sorát mélyítették a város utcáiba, és a német katonaság jó néhány helyen alá is aknázta azokat, hogy az érkező szovjet tankokat felrobbanthassa, vagy legalább akadályozza mozgásukat. Az aknákhoz innen, az épület nyugati szárnyában kialakított központból indultak az elektromos kábelek. A rendszert a közeli templomtoronyban létesített megfigyelőpont egészítette ki, amely ugyancsak vezetékkel kapcsolódott ide.
Végül a „kanizsai csata” elmaradt, de a kivonuló németek e központjukat felrobbantották. Az épület Zrínyi utcai részének külső falai épségben maradtak, de belül komoly károsodás történt, megsemmisült az emeleti telefonközpont.

Forrás: holmi.nagykar.hu