Februárban szinte az egész világ jelmezbe bújva búcsúztatja a telet és köszönti a tavaszt. Nézzünk szét a világban, hogyan telik ez az időszak más országokban, más nemzeteknél?

Riói karnevál

Ez Brazília farsangi szokása. Péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepségsorozat, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban is tartottak maszkos felvonulást Brazíliában. Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek figyelemmel a helyszínen és a tévék képernyői előtt.

Velencei karnevál

A világ legrégebbi közvetlen hagyományokkal rendelkező farsangi felvonulása. Feltételezhető, hogy közvetlen kapcsolatban van az ókori hasonló ünnepekkel. Két hetes ünnepségsorozat, amely hamvazószerda előtti napon zárul. A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, ahogy a tűz is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akit máglyára vetnek és a szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. Jelképesen tűzre vetik a rosszat, és ezzel mindenki megszabadul a bűntől.
Ezzel a jelképes pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér a tavaszba, az élethez.

Ugyan más országoknál ez az ünnepi időszak valamivel visszafogodtabban zajlik, ám ezeken a helyeken is terjedtek el nem mindenpi szokások, melyek mosolyt csalnak az emberek arcára. Nagy Britanniában és Írországban például elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Más országban tömegfutballt rendeznek ezen a napon, ahol gyerekek és felnőttek egész nap játszhatnak. Ennek mára komoly versenyszelleme alakult ki.

Németország, Svájc és Ausztria

A német nyelvű országokban a karneválnak két típusát tartják. Nyugat-Németország a kosztümös, parádés felvonulásokról híres. A kölni karnevál a legnagyobb és legismertebb. A „Karnevál csütörtök” vagy idős hölgyek napja, tulajdonképpen megemlékezés az 1824-es mosónő lázadásról. A „sváb-alemann” karnevál Svájcban illetve Nyugat-Ausztriában divatosabb. Hagyományosan azt az időpontot jelöli, amikor véget vetnek a „zord téli szellemek” uralmának.

Görögország

A „Patras” a legnagyobb éves karnevál Görögországban, a 3 napos ünnepséget koncertekkel, parádés, maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal rendezik meg. A legnagyobb mulatságot „Sajt vasárnapot” délben tartják, melynek csúcspontja a „Karnevál király” képmásának elégetése a Patras kikötőben. Számos más régióban rendeznek karnevált, de jóval kisebbeket, amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra koncentrálnak.

SZ.N.ZS.