Farsangi mulatságok I.

2018 febr 5

A farsang vízkereszttől – január 6. – hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, melyet hagyományosan mulatságok, bálok, vidám lakomák jellemeznek. Ez az időszak a tavaszvárás ősi örömünnepe, melynek jellegzetessége, hogy nem kötődik hozzá a keresztény liturgikus naptárban jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül.
Régen esténként összegyűltek az asszonyok a fonóban, amely farsang idején nemcsak a munka, hanem a mulatozás, vidámság, bolondozás helyszíne is volt. Ha valaki távolmaradt a társaságtól, a többiek utána mentek, ahogy találták – akár munka közben is – lepedőt dobtak rá, összekötözték és hangos ricsaj közepette szánon kísérték be a fonóba. A fonóházi mulatozások húshagyó keddig tartottak.


Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt, a leányfonókban a fiatalok játszottak, ismerkedtek, viccelődtek egymással. Néha akarattal ejtették el a lányok az orsójukat, amelyet a legények csak csók ellenében szolgáltattak vissza. A kiszemelt legénynek rokonaik segítségével a lányok bokrétát küldtek, aki azt a farsang végén nyílt színvallásként a kalapjára tűzte.
Az utolsó fonóházi összejövetel beillett volna egy kisebb lakodalomnak is, ilyenkor a sütemények és italok mellé töltött káposzta illett, erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, zenészeket fogadtak és hajnalig tartott a mulatság. Ezt követően a egész falut megmozgató ünnepséggel zárták a farsangi időszakot, farsangtemetéssel búcsúztatván az elmúlt vidám heteket.

M. Kata

FRISS