Én vagyok Groot!

2017 máj 9

Mikor megkérdezik melyik a legjobb Marvel film élből azt mondom: Galaxis őrzői. De ideje hozzátennem, hogy: 2! Bezony!

Mostanában egyre erősödik a Marvel univerzum (mint azt egyik korábbi cikkembe is taglaltam), de amerre most tartanak, az már egészen elképesztő. A második részek mindig gyengébbek, ezt vehetjük alapigazságnak, ugyanakkor azok a kellemes csalódások, amik különlegessé tudják mégis őket tenni. A Galaxis őrzői nagyot dobbantott, mikor megjelent 2014-ben, különleges karaktereivel, eddig soha fel nem fedezett Marvel territóriummal és bizony maga a stúdió nagyot kockáztatott megjelenésükkel. Hiszen ez az a képregény amit tényleg csak az abszolút hardcore rajongók ismertek korábban és ők sem biztos, hogy mind kedvelték. Én véletlenül akadtam rá még 2000-ben erre az elveszett mesére mikor a Marvel enciklopédiáját bújtam, ami egy kis betekintésnek indult végül hosszas olvasás lett belőle. Nagyon megfogtak ezek a különleges, nagyon szerethető karakterek, így 2014-es érkezésüknek marhára örültem. Nem is csalódtam. James Gunn író-rendezővel megfogták az Isten lábát. Ez a fickó annyira különleges világszemléletet képvisel, hogy vele (csakúgy, mint korábban Joss Whedonnal) belenyúltak a tutiba.

Nem is volt kérdés kinek adják a második részt és jaaaaaj de jó, hogy így döntöttek! Mr. Gunn nem csak ismeri a karaktereit látszik minden képkockán, hogy mennyire szereti és tiszteli őket. Nem fél időt szánni saját sztorijukra, mindezt megfűszerezve a humor és a komolyabb érzelmek tökéletes keverékével. Ráadásul ismét tart egy kis zeneórát is, visszahozva olyan régi nótákat, amiket kifulladásig tudunk utána hallgatni nem hiába hívják Awesome Mixnek (Király válogatáskazi). Az első részben megismert szereplők mellé becsatlakozik Kurt Russell és Pom Klementieff (na meg pár meglepetés emberke ;)) akik remek mozgató rugóivá válnak az egész történetnek. Most tényleg nehéz elmondanom azt, hogy „aki ismeri a képregényt…” mert ha Amerikában nem került túl sok ember kezébe, akkor kétlem, hogy Magyarországon más lenne a helyzet. Ám én, mint aki elolvasta őket csak úgy csorgattam a nyálam a sok meglepetés miatt és a jövő felé mutató nagy világító nyilak miatt, míg sokan az utalások nagy részét nem nagyon értették. Talán ez lehet az egyetlen igazi hibája az egész alkotásnak. Gunn a képregény szerelmeseire gondolt miközben megírta a forgatókönyvet, ez egyértelműen látszik, le sem tudná tagadni. Annyi kedves kis meglepi van benne, hogy öröm csemegézni közülük.

Azaz igazság, hogy csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a filmről. Nehéz benne igazi, súlyos hibát találni, amitől azt lehetne mondani rá, hogy rossz, ezért nem is kísérlem meg. Azt kell mondjam, hogy akinek az első film nagy kedvence lett az ebben sem fog semmi kivetnivalót találni. Még mélyebben megismerjük karaktereinket (és nem csak Űrlordot, hanem lényegében mindenkit!), a humor megint csúcsszuper és az egész nagyon rendben van.

Pár dolog, amit kiemelnék:

  • A nyitás az óriási szörnnyel
  • Drax…. ENGEM IS! ENGEM IS!
  • Kicsi Groot (már csak miatta megéri megnézni)
  • Gamora és Űrlord lassan, de biztosan bontakozó románca (nagyon életszagú és ez jó!)
  • Mantis… az ocsmány!
  • A helyzetkomikumok pl.: szőnyeg a hóban, a nyílpróba és a többi (majd meglátjátok)
  • Chris Pratt felsőteste (oh igen hölgyeim)
  • Zoe Saldana (Gamora) nagyon erős
  • Kálloy Molnár Péter a legjobb hang akit Mordálynak találhattak
  • Kicsi Groot (ezt már mondtam?)
  • Yondu (Michael Rooker) csak úgy úszkál a szerepében és ezért még jobban szeretjük
  • A ZENE!!!

Abbahagytam… de még annyi, de annyi mindent mondanék!

A lényeg, ami a lényeg, hogy nagy kövér 100%-ot kap és igen, lehet, hogy elfogult vagyok, de azt megígérhetem, hogy a felhőtlen szórakozás senki számára nem marad el, aki beül rá! 😉

100%

Írta: Kurta Lilla

FRISS