Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Budapest központjától mintegy 16 kilométerre található délkeleti irányban (Pest megye határában). Új nevét 2011-ben kapta Liszt Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából.

Európai, észak-amerikai, távol-keleti, afrikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van. 2019-ben a reptér forgalma átlépte az évi 16 millió utast. A budapesti reptér a Wizz Air légitársaság elsődleges székhelyének számít, emellett a Ryanair egyik fontos bázisa is egyben. 2012-ben jelentős visszaesés mutatkozott a gépmozgások terén az év elején bekövetkezett Malév magyar nemzeti légitársaság csődje miatt, így átszálló utasok híján az utasszámokban is csökkenés volt látható. 2012. február 3-ig a reptér a Malév székhelyéül szolgált.

2015-ben kerültek bejelentésre pár év eltelte után az első észak-amerikai és közel-keleti közvetlen járatok Budapestről. A folyamatosan bővülő diszkont légitársaságokkal együtt, a budapesti reptér nemcsak, hogy kilábalt a 2012-es válságból, de példátlan fejlődésnek indult, kimagasló értékeket mutatva a régióban. 2018-ban a LOT lengyel légitáraság az első Lengyelországon túli bázisát hozta létre Budapesten, ahonnan többek között New York (JFK), Krakkóba, Londba (City) és Szöulba (Incshon) üzemeltet járatokat. Napjainkban a Wizz Air bázisai közül a budapesti a legforgalmasabb a több mint 60 desztinációjának köszönhetően.

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939–44 között

A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

Világháború és az újjáépítés

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.

1960-ra Ferihegy Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították.

Közelmúlt

1980-ban kezdték el építeni és 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb leszállópályát. (13L/31R), amely 3707 méter hosszú, és párhuzamos az 1-es pályával. A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhellyel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1-jétől a diszkont légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.

BUD Future (2007–2011)

Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát; a brit BAA International Ltd. szerezte meg 75 évre a jogot rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére. A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőtere jöhet létre.

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat. Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég. Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat. Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást és a minibusz szolgáltatást, hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.

2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épült meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között 2011. március 27-ére. A munkálatok további fázisában épült meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása elérte a 15 millió főt.

A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.

A Malév leállása (2012)
A magyar nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel végleg felfüggesztette tevékenységét és csődbe ment. A válsághelyzet hatására a repülőtér számos fejlesztése abbamaradt, többek között felfüggesztésre került a Cargo City elnevezésű beruházás is. 2012-ben mintegy 180 reptéri dolgozót bocsátott el az üzemeltető. Takarékossági szempontból 2012 májusában bezárták az 1-es terminált, így a ferihegyi reptér teljes forgalmát a 2-es terminál vette át. A Budapest Airport 2012-ben hatalmas veszteséget könyvelt el a Malév okozta káosz miatt.

A Malév leállását követően szinte azonnal reagáltak a többi légitársaságok, hogy betömjék a keletkezett piaci rést. Az új járatoknak köszönhetően az éves utasforgalom 2012-ben csupán 4,7%-kal csökkent az előző évhez képest.

A repülőtér napjainkban, BUD 2020 (2013–)

2018-ban a LOT lengyel légitársaság Budapesten létrehozta első Lengyelországon túli bázisát, ahonnan New Yorkba is repül Boeing 787-8 Dreamliner gépeivel
A 2012–13-as válság után a reptér sikeresen vette az akadályokat és a folyamatosan bővülő diszkont légitársaságok jelentős hozzájárulásával újra növekedni kezdett. A hasonló eseményeken átesett repterekhez képest a folyamat sokkal gyorsabban és dinamikusabban zajlott. A reptér utasforgalma 2014-re rekordot döntött (9,1 millió utas), melyet 2015-ben, illetve 2016-ban további rekordok követtek. 2016-ban a reptér forgalma elérte a 11 milliós utasszámot.

2014-ben az Emirates légitársaság elindította napi járatát Dubaj nemzetközi repülőtere felé Boeing 777-300ER típusú gépeikkel. Ezt követte az Air China pekingi, valamint az Air Transat torontói járata, amelyekhez mindkét társaság Airbus A330 gépeket használt. Utóbbi útvonalra válaszul az Air Canada is elindította saját torontói járatát az Air Canada Rouge üzemeltetésében Boeing 767-300 gépekkel. 2017-re az Air Canada Rouge teljesen kiszorította versenytársát a magyar piacról.

2017 júliusában a LOT lengyel légitársaság bejelentette Budapestről induló közvetlen járatait az Egyesült Államokba (New York, Chicago). A ferihegyi repülőtér történetében ezzel a LOT volt 2011 óta az első légitársaság, amely közvetlen eljutást biztosított az Egyesült Államokba Budapestről. Utoljára 2011-ben a Delta és az American Airlines repült a két ország között. A LOT hetente négyszer repül New York felé Boeing 787-8 Dreamliner típusú gépeikkel. Ugyanabban az évben bejelentették krakkói, valamint London–City felé tartó járatait is Budapestről.

A LOT bejelentését követően az American Airlines is visszatért a magyar piacra és bejelentette szezonális philadelphiai járatát, melyet Boeing 767 gépekkel repülnek. A philadelphiai járat sikerességét elkönyvelve 2020-tól újabb útvonalat nyit az American Airlines Budapest és Chicago között szezonális jelleggel, melyet Boeing 787 Dreamliner gépekkel terveznek repülni heti négy alkalommal.

A régióban példátlanul pozitív értékeket mutató reptér üzemeltetője 2016-ban bejelentette ötéves, középtávú komplex fejlesztési tervét BUD 2020 néven, amely keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre, melyet a Budapest Airport saját erőforrásból finanszíroz.[25][26] Ennek része egy új utasforgalmi terület, a 2B terminálhoz csatlakozó B-oldali utasmóló, melyet 2018 nyár végén nyitottak meg. A 220 méter hosszú móló több mint 10 000 négyzetméterrel növeli a 2-es terminál területét és jelentősen bővíti a repülőtér beszállókapu-kapacitását. A móló 3 szélestörzsű és 4 keskenytörzsű repülő egyidejű kiszolgálására képes. A móló összesen 27 különböző beszállítási opciót nyújt, hiszen a buszos beszállítást is támogatja, és biztosít gyalogos be- és kiszállítást kiszolgáló kapukat is.

A program továbbá tartalmazza a 2C vagy 3 jelű terminál építését, egy 6 emeletes 2500 férőhelyes parkolóház, valamint egy repülőtéri hotel felépítését, a check-in pultok számának jelentős bővítését, valamennyi biztonsági kapu testszkennerrel való ellátását, és a “Cargo City” nevű új légiáru központ létrehozását. A fejlesztések következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra és 200 000 tonna árura nő. 2018-ban megnyílt a közvetlen összeköttetéssel bíró 145 szobás szálloda, amely 300 ember elszállásolására képes.

Ezenfelül az utasforgalmi területről nem érzékelhető további jelentős fejlesztéseket vitt véghez a Budapest Airport. Az 1-es terminál mellett új logisztikai központ épült két nemzetközi csomagküldő vállalat, a DHL Express és a TNT számára, valamint zajlik a Cargo City légiáru központ építése a 2-es terminál szomszédságában. A Budapest Airport több lépésben fejleszti a repülőtéri infrastruktúrát, amelynek részeként nagyszabású rekonstrukción esett át az 1. futópálya 900 méteres szakasza, vadonatúj műszeres leszállító berendezéseket telepített és megépült egy új, F jelű gurulóút a 2-es terminál mellett. A repülőtér megkapta a “karbon-semleges” minősítést is a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).

2019-ben a Shanghai Airlines elindította Budapest–Sanghaj járatát, melyet Boeing 787 Dreamliner géppel üzemeltetnek hetente négyszer. Ugyanabban az évben a LOT bejelentette nagyszabású terjeszkedését a magyar piacon és közvetlen járatokat jelentett be Belgrád, Brüsszel, Bukarest, Prága, Szöul, Stuttgart és Szófia irányába. Az első Budapest–Szöul járat 2019. szeptember 22-én szállt fel, míg az új európai desztinációit 2020. március 30-án indítja el a LOT. 2020 nyarától a LOT tovább sűríti transzatlanti járatait, amely keretében naponta válik elérhetővé a Budapest–New York útvonal, viszont chicagói járatát csak szezonális jelleggel, nyaranta lehet majd igénybe venni Budapestről.

2020. március 27-én az új típusú humán koronavírus által okozott COVID-19 betegség járványos terjedése ellen bevezetett légi közlekedési korlátozások miatt 2020. április 11-ig gyakorlatilag leállt a személyszállítási forgalom a repülőtéren.

 

Forrás: wikipédia