Nincs ok az örömre: hiába futott fel – jórészt az inflációnak köszönhetően – a kihelyezett hitelösszeg, az első fél évben 4 százalékkal kevesebben szerződtek valamilyen kölcsönre bankjukkal, mint öt éve, és a lemaradás az év végére még nagyobb lesz – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Éves alapon 75 százalékkal, 1237 milliárd forintra nőtt a lakosság nem folyószámla jellegű hitelfelvétele az év első hat hónapjában. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azonban tévútra vezet az, ha valaki győzelmi jelentéseket fogalmaz meg a háztartási hitelezés helyzetével kapcsolatban. A szakértő arra figyelmeztet, hogy az év első hat hónapjában még 2022-ben is 120 milliárd forinttal magasabb összegben vettek fel hitelt a magyar polgárok, mint az idei év első hat hónapjában.

Gergely Péter szerint ezt természetesen még ki lehet védeni azzal, hogy két évvel ezelőtt a tavaszi hónapokat teljesen átalakította a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon hitele, ahol ultra alacsony, maximum évi 2,5 százalékos kamat mellett lehetett nagy összegű hitelt felvenni új építésű energiatakarékos lakásokra.

Havi 2 ezer hitelszerződés hiányzik

Azt azonban semmi nem menti a BiztosDöntés.hu szakértője szerint, hogy az idei év első hat hónapjában több mint 4 százalékkal kevesebb, 275,6 ezer nem folyószámla jellegű hitelszerződés köttetett Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt, a „bezzegévnek” minősített 2019-es évben, amikor az első fél évben a szerződésszám megközelítette a 289 ezret.

A BiztosDöntés.hu MNB statisztikáin alapuló összegzése szerint a háztartások idén közel negyedével, 12 ezerrel kevesebb, alig 38 ezer lakáshitel szerződést kötöttek a bankokkal 6 hónap alatt, mint 2019-ben, amikor ez a szám az 50 ezret közelítette. Személyi kölcsönből pedig 8 százalékkal kevesebb szerződést jelent a mostani 144,5 ezer szerződés 2019 hasonló időszakához képest, amikor 157,4 ezer alkalommal vettek fel személyi kölcsönt a magyarok. Szabad felhasználású jelzáloghitelből közel harmadával, kevesebb szerződést jelent a június végig megkötött 2 800 kontraktus, mint a 2019-es 4 300-at meghaladó szerződésszám.

A babaváró eddig javította, mostantól rontja a statisztikát

A szerződések számának drasztikusabb visszaesését Gergely Péter szerint kis mértékben az évtizedes álmából ébredő áruhitelezés mellett döntően annak a 11 300 Babaváró-szerződésnek köszönheti a piac, amelyik termék 2019 első fél évében még nem is létezett. Emiatt ezt a terméket érdekes külön összevetni a konstrukció 2020-as évével, mivel akkor azt láthatjuk, hogy a babaváró szerződéseinek kétharmada tűnt el a bázisév több mint 32,5 babaváró szerződéséhez képest.

Örülni tehát túlságosan nincs miért. Gergely Péter szerint ráadásul annak köszönhetően, hogy a babaváró 2019-es júliusi rajtja miatt hihetetlen felfutás vette kezdetét (fél év alatt közel 50 000 ügyfél vette igénybe a családtámogatási rendszer egyik legsikeresebb termékét) az év hátralévő részében a hitelszerződések számában egyre jobban elmarad majd az idei év teljesítménye a 2019-es adatoktól.

Az árak lökték feljebb az átlagos hitelösszeget

Így az idei teljesítmény csak a tavalyi év földbeállásához képest lesz attraktív (2023 első fél évéhez képest 23 százalékkal több szerződést sikerült tető alá hozni idén) – bár tegyük hozzá, hogy a 2023-as 225 ezer alkalomhoz képest utoljára 2017-ben keresték fel ennél kevesebben hitelfelvételi szándékkal a bankokat az ügyfelek.

A hitelvolumen bővülése mindennek következtében nem a komolyabb érdeklődésnek, hanem annak köszönhető Gergely Péter szerint, hogy aki hitelfelvételre adja a fejét, a korábbiaknál magasabb összeget kénytelen felvenni azért, hogy a tervbe vett beruházást finanszírozni tudja.

– A lakáshitelek esetében az átlagos hitelösszeg a 2019-es 9,15 millió forint helyett ma már több mint 16,9 millió forint, ami döntően az ingatlan árak megugrásának tudható be. De 2023-hoz képest is drasztikus, hatvan százalékos a növekedés, hiszen tavaly az első fél évben az átlagos lakáshitel összege még alig haladta meg a 10,2 millió forintot.
– A személyi hitelek esetében 2019-hez képest, amikor egy átlagos hitelszerződés összege 1,77 millió forint volt, ma a BiztosDöntés.hu statisztikái szerint már 45 százalékkal, 800 000 forinttal magasabb, átlagosan 2,57 millió forintot igényelnek az ügyfelek. Abban, hogy a növekedés felét az utolsó év adja (2023 I. félévében még csak 2,12 millió forintot vettek fel átlagosan az ügyfelek), Gergely Péter szerint egyértelműen az elmúlt hónapok komoly inflációja köszön vissza.
– Áruhitelben pedig százezer forinttal 259 000 forintra ugrott az átlagos igényelt összeg, ami így közel kétharmados bővülést jelent. Egy éve, 2023-ban még 13 ezer forinttal kisebb, 245 ezer forint volt a szerződések átlagos értéke.

A bankoknak olcsóbb lett a hitelezés – visszaadják?

A magasabb hitelösszeg az ügyfelek számára magasabb törlesztőrészletet jelent, a bankok számára ugyanakkor az egy szerződésre jutó átlagösszeg komoly növekedése olcsóbbá teszi a hitelezést, hiszen a hitelszerződések bonyolításának fix költsége jobban elporlad – emlékeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Gergely Péter szerint a nagy kérdés, hogy ezt a költségcsökkentést mikor és mennyiben adják vissza az ügyfeleknek a kondíciók javításával a bankok. Ennek a fajlagos költségcsökkentésnek egy részét a bankok a lakáshitel THM-plafon kapcsán odaadták az ügyfeleknek – és ez lehet az egyik forrása annak is, hogy azóta sem emelkedik érdemben a lakáshitelek kamata. A szakember szerint a személyi hitelek esetében a nyár végére, őszre várt kamatcsökkentési verseny egyik forrása is a fajlagosan kisebb fix költségek lehetnek majd.

Forrás: https://biztosdontes.hu/cikkek/atver-az-aki-a-lakossagi-hitelpiac-szaguldasarol-beszel