Adott egy legenda, amelyhez tartozik több monda is. Furcsa jelenség, amely összeköti a Dunát a Tiszával, és több, mint 1260 kilométer hosszan húzodik. Ismerd meg a Csörsz-árok rejtélyes legendáját.

A Csörsz-árok számos említésben megtalálható, és ahány helyen halad át, annyi féle monda tartozik hozzá. A jelenség egy körülbelül 1260 kilométer hosszú árok, amely a Dunakanyartól indul egészen a Tiszáig az Alföld északi peremén, majd Debrecen környékén délkeleti irányban egészen az Al-Dunáig tart. A kutatók, régészek a mai napig nem tudtak rájönni, hogy pontosan milyen célból készítették a Csörsz-árkot, vagy egyáltalán hogyan keletkezett. A Csörsz-árok valószínűsíthető, hogy egy római-kori szarmata sánc-árok rendszer.

Ahány hely, annyi név

A Csörsz-árok számos nevet kapott, hiszen egyes magyar nyelvterületeken ördögároknak vagy ördögborozdának is hívták, és hívják a mai napig. A Kárpát-medence szlávjai csertovszky-jareknek nevezeik, amely szintén annyit tesz: ördögárok.
Az ároknak egyébként tájegységenként többféle elnevezése is létezik: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.

A Csörsz-árok nyomában

Egyes kutatók szerint az árok valószínűleg a rómaik irányításával épült a 4. század első felében I. (Nagy) Constantinus (uralkodása: 306-337) korában. Az árokrendszer megépítése során nagyjából 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Vélemények szerint a Csörsz-árkot 15 éven keresztül készítette 5500 fő. Az árok a maga 2 méter mélységével és 5-8 méter szélességével a rómaiak védelmi vonalaként funkcionált, amely a népvándorlás során kialakult támadások kivédéseként szolgált. A Csörsz-árok első írásos emléke egy 1067-es oklevélhez vezethető vissza, amely a Zászty apátság alapító levele volt.

A Csörsz-árok ma

A Csörsz-árok 1600 éven keresztül jól látható volt, azonban a 19. századtól kezdődően a beindult gazdaság miatt, a talajrendezéseknek és folyamatos épületek, utak építése miatt ma már csak kisebb szakaszait láthatjuk. A régészek és a légirégészek a mai napig folyamatos kutatásokat végeznek a Csörsz-árok megismerése céljából. A Csörsz-árok nyomvonala az alábbi településeken fut végig:

A Dunától a Tiszáig tartó délebbi árok nyomvonala: Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Kerepes, Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Vácszentlászló, Tura, Zsámbok, Boldog, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre.

A tiszántúli belső árok nyomvonala: Tiszadob, Rejetanya, Tiszadada, Tiszavasvári, Bűdszentmihály, Nagycserkesz, Bene-halom, Kálmánháza, Újfehértó, Téglás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Pallagpuszta, Debrecen, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Esztár, Hencida, Gáborján, Váncsod, Bojt, Mezőpeterd, Bedő, Biharkeresztes, Told, Berekböszörmény, Körösszegapáti, Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezőgyán, Nagyszalonta, Újszalonta, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Keményfok, Ant, Feketegyarmat, Dénesmajor, Gyula, Gyulavarsánd, Nagypél, Székudvar, Sikló, Nadab, Simánd, Szentmárton, Mácsa, Kürtös, Újszentanna, Zimándújfalu.

Ahol még látható

Több olyan település is van, ahol a Csörsz-árok a mai napig jobban látható. Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszaru, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnadobig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen, (Nagyerdő) és Gödöllő határában. Gödöllő és Valkó között egy turistaútról letérve is megtalálhatjuk a Csörsz-árok maradványait. Ezen a szakaszon csodálatos erdő kísér végig minket, és az árok valóban jól kivehető.

A Csörsz-árok legendái

Ahány táj, annyi féle monda kering a Csörsz-árokkal kapcsolatban. Az egyik legismertebb monda a Komjáthy István által írt könyvében található, amely a Mondák címet kapta. Ebben “Csörsz és Délibáb” című tragikus szerelmi történetet olvashatjuk el.

A Jászságban az a legenda terjedt el, amelyben az árkot egykoron Rád királya építette, amelyet Csörsz avar királyról nevezett el, hiszen őt a mondák szerint egy villámcsapás ölte meg éppen az épülő árok mellett. A mondák között vannak hasonlóak is, ahogyan az Erdélyben ismeretes Rapsonné útja, az Ördögök árka vagy a Tündérek útja legendák.

Egy másik monda szerint az árkot Csörsz királyfi építette egykoron, annak érdekében, hogy elvehesse mennyasszonyát, hiszen a nász csak abban az esetben jöhetett létre, ha a királyfi vízi úton, hajón jön el a lányhoz a szárazföldön keresztül.

Turisztikai jelentőség

A Csörsz-árok meglehetősen nagy jelentőségű építésmaradvány, hiszen története az ókorig nyúlik vissza. Sajnos a Csörsz-árok egyre több részen tűnik el, a folyamatos építkezések, tereprendezések miatt. Az árok egyelőre csak Debrecen egy szakaszán lett kiemelten védetté nyilvánítva az emberi erőforrások minisztere által 2012-ben. A gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, hallgatói és amatőr kutatók azonban azon vannak, hogy a Gödöllő és Valkó közötti szakaszt is védett területté nyilvánítsák, emellett céljuk, hogy egy tanösvényt is létrehozzanak és minél többen megismerjék ezt a jelentőségteljes árokrendszert.

Forrás: https://www.magyarorszagom.hu/csorsz-arok_img-1.html