A magyar munkavállalók jelentős többsége szerint a fizetés mellett a lakóhelyüktől való távolság a legfontosabb tényező, amikor új munkahelyet keresnek. Ennek is köszönhető, hogy kétharmaduk ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol él. Azok között, akik hosszabb távot kénytelenek megtenni, nőtt az autóhasználók száma és összességében elégedettebbek az utazási körülményeikkel, mint 6 évvel ezelőtt.
A Profession.hu 2023 év végén saját adatait elemezve rámutatott, hogy a magyar álláskeresők számára prioritást jelent a potenciális munkahelyek lokációja, sőt, a többség kifejezetten ragaszkodik a lokáció alapú álláskereséshez: 90%-uk ez alapján szűr rá a hirdetésekre. A lakóhelyhez közel eső munkahelyek nagy előnye, hogy az ingázás elkerülésével számottevő idő takarítható meg. A Profession.hu – megismételve tavalyi kutatását – reprezentatív mintán mérte fel a hazai munkaerőpiacon aktív munkavállalók ingázási szokásait és megoldási lehetőségeit.
A többség nem hagyja el a települést a munkája miatt
Az országos átlag tekintetében elmondható, hogy a magyar munkavállalók többségének nem kell ingáznia, kétharmaduk ugyanis a lakóhelyével azonos településen talált magának állást. Azonban a fizikai munkát végzők körében magasabb az ingázók aránya (47%), e tekintetben a leginkább érintett két szektor a gyártás, termelés és a vendéglátás, hotel, idegenforgalom: a gyártás szektorban dolgozók 59%-a, a vendéglátásban pedig minden második ember utazik sokat lakó- és munkahelye között.
A kisebb településeken (községekben, falvakban) lakók életében teljesen elterjedt a rendszeres utazás a távolabb lévő munkahelyek miatt (77%), azonban az ingázók egyharmadát azok teszik ki, akik saját városukból járnak át dolgozni egy másik városba. Budapestre pedig 27%-uk utazik rendszeresen az állása miatt vidékről, a főváros lakóinak pedig mindössze 2%-a dolgozik más településen.
A Profession.hu friss kutatásából az is kiderült, hogy tízből hat munkavállaló (64%) pályafutása során volt már olyan álláslehetőség, amit mindössze azért nem pályázott meg, mert túl sok utazást igényelt volna a munkahelyre való eljutás. A jelenlegi legfiatalabb munkavállalói csoport, a 18-29 évesek körében ez az elutasítási arány még jelentősebb, a pályakezdők közül ugyanis tízből nyolcan ignoráltak már kifejezetten a távolság miatt álláshirdetést.
Mennyi időt töltünk ingázással és mivel utazunk?
Minden második munkavállaló átlagosan napi fél órán belül megteszi a munkába, majd onnan hazavezető utat. 27%-uknak ennél hosszabbra nyúlik és inkább fél és egy óra közötti időt tölt munkába járással és vannak, akiknek ez akár két órát vagy annál is több időt jelent naponta (18%).
Tízből négy munkavállaló tömegközlekedéssel jár be dolgozni és ugyanennyien vannak azok, akik saját autóval, míg 5% céges autóval vagy céges busszal. Biciklivel az emberek 17%-a közlekedik e célból, 7% pedig kizárólag gyalog jár munkába. A motor és a telekocsi e célból nem jellemző megoldás hazánkban.
Az autóval közlekedők (akik tábora 8%-kal nőtt 2018 óta) 58%-a egyedül utazik ilyenkor, míg 25%-uk családtaggal szokta megosztani az autót, 15%-uk pedig kollégával (ez a fizikai munkát végző alkalmazottak esetében az átlagosnál jobban jellemző), 7%-uk ismerőssel, baráttal.
„Jelentősen több munkavállaló elégedett jelenleg a munkába járáshoz használt közlekedési eszközével, mint 6 évvel ezelőtt. Az ideihez hasonlóan 2018-ban is felmértük az ingázás helyzetét és megítélését, akkor az elégedett munkavállalók aránya mindössze 62%-ot ért el, ami mostanra 88%-ra javult. Ebben a munkáltatók is érintettek: a munkavállalók 23%-a benzintámogatást, 21%-a bérlettámogatást kap a cégétől. Ezen felül további 19% saját döntéséből nem él ezzel a lehetőséggel, annak ellenére, hogy igényelhetett volna hozzájárulást” – mondta el Dencső Blanka, Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. A válaszadók 5%-a egyáltalán nem jár be dolgozni, mivel home office-ban látja el a feladatát, így ők teljes mértékben mentesülnek az ingázás alól.
***
A kutatásról: az online felmérés 2024 márciusában készült 1500 fős, a 18-65 éves dolgozó lakosságra reprezentatív mintán.
Forrás: NOGUCHI x
