Már nem egyszer voltam Erdélyben, és egy alkalmat kivéve mindig ezen a csodálatos településen szálltunk meg. Nem véletlen, mindenhez közel van, mégis mindentől távol, ismerkedjetek meg ti is Tusnádfürdővel! 

Már nem egyszer voltam Erdélyben, és egy alkalmat kivéve mindig ezen a csodálatos településen szálltunk meg. Nem véletlen, mindenhez közel van, mégis mindentől távol, ismerkedjetek meg ti is Tusnádfürdővel! Tusnádfürdő Hargita megye legdélebben fekvő, és egyben az ország legkisebb lélekszámú település, amely a magyarországi turisták előtt sem ismeretlen, mivel minden év júliusában itt szervezik a Tusványos névre keresztelt rendezvényt, ahol a koncertek mellett számor közéleti, aktuál-politikai előadás is elhangzik. Tusnádfürdő Csíkszeredától 32 kilométerre délkeleti irányba, az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották el Nagytusnádtól, 1698 óta szerepel városként.

A kis városkában összesen 1600-an élnek, egész pontosan 1629-en (2011-es adat), ebből pedig 1452-en magyarok. Fantasztikus érzés egyébként a magyar határtól nagyjából 450 kilométerre csak magyarokkal találkozni, nagyon jó, amikor csak magyar szavakat hallasz ennyire messze a „hazától”. Mi egyébként itt is otthon éreztük magunkat, és mindenki úgy is bánt velünk, mintha hazatértünk volna.

A településen évente több mint másfélmillió turista fordul meg, elsősorban gyógyvizeinek köszönhetően, amelyek a szív-, és keringési betegségekben szenvedőknek segítenek. Azonban nemcsak a gyógyvizek fantasztikusak, hanem az ottani tiszta levegő, és az a páratlan nyugalom, amire mindenkinek szüksége van. A fenyveseknek köszönhetően a tüdőbetegek is jól érezhetik magukat itt, hiszen hihetetlenül friss és tiszta levegő vár mindenkire, ami tele van mindenféle jótékony negatív ionnal.

Tusnádfürdő területe ősidők óta lakott, a Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre, gyógyfürdőjét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben itt jártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlődése 1860 után indult meg.

A Mikes-forrás név a fürdőválasztmányi elnök, gr. Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868-ban Ditrich H. Gusztáv zürichi vegyésszel nyolc forrásnak a vizét elemeztette, így ettől számítható a fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos értékelése és hasznosítása. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja. 1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdővé építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek. A következő oldalon még több érdekes dolgot osztok meg erről a mesés településről!

A tusnádfürdői fürdőélet

Tusnádfürdő a 19. század közepétől kezdett szélesebb körben is ismertté válni. A korábban mocsaras, bozótos, csak a helyiek által használt helyre egy pásztorfiú csodálatos gyógyulása hívta fel a figyelmet. A történet hatására egyre több környékbeli kereste fel Tusnád Alvégi részén található “Beszédmező” forrásait, gyógyulást keresve. A nagy érdeklődést látva 1845-ben a tusnádi Élthes Lajos hat birtokos társával együtt részvénytársaságot alapított.

A részvényesek 99 évre kibérelték a négy tulajdonos községtől (Tusnád, Verebes, Kozmás, Lázárfalva) a területet és elkezdték a ma ismert Tusnádfürdő kiépítését. Pár év alatt jelentősen megnövekedett a csíki és a háromszéki részvényesek száma, befektetésük eredményeképpen a telepen számos villa és fogadóház épült a fürdővendégek fogadására. A fejlesztéshez hozzájárult Erdély akkori püspöke, a tusnádi születésű Kovács Miklós is, aki a szegény sorsú betegek számára fogadóházat (Püspökház) építtetett a fürdőtelepen. Az 1848-49-es forradalom alatt hadszíntérré változott a virágzó fürdőtelep.

A harcok által okozott károkat fokozta a helyi lakosok bosszúja, akik sérelmezték hogy elvették tőlük az ingyenes fürdő- és borvíz használatát, ezért felgyújtották a fürdőt. A szájhagyomány szerint 1852-ben Ferenc József császár országjáró körútja során megpihent a fürdőn és mivel megtetszett neki a fenyvesekkel körülvett, borvizekben bővelkedő tusnádi táj, elrendelte a fürdő felújítását. Báró Szentkereszti Zsigmond és gróf Mikes Benedek kezdeményezésére a részvényesek még abban az évben elkezdték a fürdő fejlesztését, újjáépítését.

Svájci stílusú villákat építettek az Alvégi-szikla alatt található területen, melyet azután Svájcnak hívtak a helybeliek. 1866-ban gróf Mikes Benedek lett a részvénytársaság elnöke. Saját költségén mintákat küldött 8 alkalmasnak talált forrás vizéből a zürichi Dietrich H. Gusztav vegyésznek. A Főkút vagy Őskút vizét a vegyelemzés után palackozni kezdték, a tusnádi ásványvíz nemsokára komoly vetélytársa lett a hazai és a külföldi piacokon a híres borszéki borvíznek. Sajnos a rossz foglalásnak következtében a kút hozama csökkenni kezdett, az 1900-as évek elején a víz palackozást beszüntették.

A valaha híres kút helyét ma csak egy opálszínű forráskúp jelzi. A többi borvízforrást (Ilona- vagy Rezső-forrás, a 3-as számú, gróf Mikes Benedek emlékének tiszteletére elnevezett Mikes-forrás, a 4-es számú, báró Apor Teréz után elnevezett Apor-forrás, az Anna I-, II-források, a Rudi forrás) napjainkban is ismerik és használják. 1880-as évektől a különféle beruházások hatására kivirágzott a fürdőtelep, jelentősen megnőtt a fürdővendégek száma.

1890-ben felépült a Stefánia Gyógyintézet, melyet a legkorszerűbb berendezésekkel szereltek fel az akkori időkben. A gyógyintézet nagy népszerűségnek örvendett és 1975-ig működött a fürdőtelepen. 1893-ban a langyos vizű Rezső forrás fölé épített kétmedencés fürdő szintén nagy népszerűségnek örvendett a fürdővendégek körében. Az 1900-as évek elején az Olt holtágában kialakították a Csukás tavat, a fürdővendégek csónakázásra használták. Az első világháború megállította a település fejlődését, csak az 1920-as években kezdett újra beindulni a fürdőélet.

Új villák, kezelőhelyek, sportpályák várták a vendégeket. 1928-ban a Csukás tavat stranddá alakítottak át, a tó északi partján szórakoztató központ épült. A második világháború történései következtében a fürdőtelep fejlődése újból leállt. Az államosítást követően 1948-ban a villák állami tulajdonba kerültek, fokozatosan pusztulni kezdtek. 1968-ban, a megyésítéskor Tusnádfürdőt városi rangra emelték. Ezt követően jelentős állami beruházásokat eszközöltek a fürdőtelepen, mely az országos szakszervezetek egyik fontos üdülőközpontja lett. Az 1970-es években három nagy szállodát és kezelőközpontot építettek.

Villanyárammal és fűtéssel látták el a települést, felújították a villákat, kempingtáborokat létesítettek. A rendszerváltozás után megcsappant a fürdőhely látogatottsága, az épületek kihasználatlansága következtében egyre jobban lepusztult a fürdőtelep. A 2000-es évektől kezdődően lassan újra fejlődésnek indult a fürdőtelep. Új szállodákat, panziókat, sportcsarnokot, sípályát építettek, régi épületeket modernizáltak, újítottak fel. A fürdőváros legújabb fejlesztése a 2013 decemberében beüzemeltetett termálvizes élményfürdő.

Forrás: https://www.magyarorszagom.hu/tusnadfurdo_img-2.html