A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem tudja, mikor tudná újrakezdeni a törlesztést, derült ki az Intrum felméréséből. A megkérdezettek többsége inkább a tartozásai növekedéséről és megtakarításai csökkenéséről számolt be 2021-ben, a legnagyobb arányban a magas jövedelmű keresők tudták növelni a vagyonukat.

Az Intrum vezető követeléskezelő megbízásából a Scale Research Piackutató országos reprezentatív felmérésében 800, 20 és 60 év közötti embert kérdezett arról, hogyan változott a pénzügyi helyzete (különösen kintlévőségei és megtakarításai), illetve a hitelfelvétellel kapcsolatos tervei 2021-ben. A válaszok alapján a lakosság jelentős részének merülőben vannak a pénzügyi tartalékai, aminek nem is annyira az állásvesztés vagy a keresetcsökkenés, hanem inkább a fogyasztói árnövekedés az oka. Emiatt a többség egyre inkább óvakodik a hitelfelvételtől, kölcsönt bármilyen célra legfeljebb akkor vennének fel az emberek, ha növekedne a jövedelmük.

Az elmúlt évben a hitelpiac legfontosabb fejleménye a törlesztési moratórium bevezetése volt.  Az akció népszerűségét az Intrum kutatása is alátámasztotta, a megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a moratóriumot (a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek). A hitelmoratóriumot igénybe vett válaszadók között azonban még csak egy kisebbség, 27 százalék kezdte újra a törlesztést, és a moratóriumosok több mint harmadának (36 százalék) még nincs elképzelése arról, hogy mikor tudná újrakezdeni hitelei visszafizetését.

Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója elmondta: „A moratórium mint ideiglenes megoldás sok háztartásnak segített a felszín felett maradni, azonban a tartozások rendezését nem tette könnyebbé. A felmérésen csak 9 százalék válaszolt úgy, hogy 2021-ben könnyebben tudta törleszteni az adósságait, 40 százalék szerint pedig nehezedett is.” Deszpot Károly felidézte: a jegybank már a moratórium meghirdetésekor arra kért mindenkit, hogy amint lehet, lépjenek ki a moratóriumból, mert minél tovább maradnak bent, később annál magasabb törlesztőrészletekkel néznek szembe. „Erre azonban ma még sokan nem állnak készen. A válaszadók harmada azt mondta, már van elképzelésük, mikor tudják újrakezdeni a törlesztést, de félő, hogy a törlesztőrészletek növekedése miatt közülük sokan mégis tovább görgetik majd maguk előtt az adósságot.”

A felmérés alapján probléma leginkább a kisebb jövedelműeket érinti: a 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százaléka számolt be tartozásállománya növekedéséről, többen, mint bármely más jövedelemcsoportban. Ezzel szemben a legnagyobb arányban a 300 ezer forint felett keresők tudták csökkenteni az adósságaikat, 48 százalékuknak kisebb lett a kintlévősége 2021-ben.

A 20-60 éves magyar lakosság közel 60 százaléka szerint idén a növekvő árak miatt romlik a pénzügyi helyzete. Az áremelkedések leginkább a vidéki nagy- és kisvárosokban élőket érintik, a legkevésbé pedig a fővárosiakat: a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta, hogy a pénzügyi helyzete romlott az árnövekedés miatt 2021-ben, a budapestieknek pedig csak 45 százaléka.

Bár a magyar bankok adatai szerint a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban, míg az emberek nagy részének nem változtak, vagy csökkentek a megtakarításai.  A megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalék 1-2 hónap, 20 százalék pedig 3-5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból, egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából. A legtöbben (19 százalék) a 300 ezer forint felett keresők között tudták növelni a jövedelmüket.

Az Intrum-Scale felmérése alapján jelenleg a magyar lakosság rendkívül óvatosan áll a hitelezéshez: a válaszadók 30 százaléka kifejezetten azt jelezte, hogy idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó hitelt felvenni. Azok közül, akik nyitottak az új hitelre, a legtöbben (41 százalék) csak saját jövedelmének növekedése esetén vennének fel hitelt, és 27 százalék fordulna lakáshitelért akkor, ha csökkennének a lakásárak. Érdekesség, hogy az állami gazdaságpolitika (leglábbis közvetlenül) kevéssé befolyásolja a hitelfelvételi szándékot: 20 százalék a magyar gazdaság növekedése nyomán venne fel hitelt, 19 százalékot pedig új, államilag támogatott konstrukciók győznének meg.

 

Forrás: EUROLEX CONSULTING KFT. – www.eurolex.hu