A farsangi fánk története

2021 febr 10

Sajnos az idei farsangon elfelejthetjük a táncos mulatságokat és maskarás bálokat, de szerencsére nem kell lemondanunk a farsangi időszak legnépszerűbb ételéről, a szalagos fánkról. 

De miért is eszünk farsangkor fánkot? Európai elterjedéséről három legendát is ismerünk. Az egyik szerint Beatrix Olaszországból hozta be a receptet Mátyás király udvarába. Egy másik mondás szerint Marie Antoinette királyné az egyik kiruccanásakor ismerkedett meg a fánkkal. Annyira ízlett neki az első kóstolás, hogy azon nyomban a palotájába rendeltette a fánksütőt, hogy megossza a receptet a királyné cukrászával. Így került az édesség a repertoárba, és azóta a bálokon csak ilyen finomságot szolgáltak fel. A harmadik, és egyben legelterjedtebb monda szerint a fánkot egy bécsi pék sütötte, akinek pékségében egy nap nem készült el időben a kenyér. A türelmetlen, és felháborodott vevők miatt a pékné olyannyira elvesztette türelmét, hogy egy darab kelttésztát dobott a tömeg felé. Elvétve a célzást azonban a tészta a forró olajba esett, és elkészült a fánk, ami osztatlan sikert aratott.
A hagyomány szerint az újévi lencséhez hasonlóan a farsangi fánk fogyasztása is szerencsét és pénzt hoz a házhoz, ráadásul még a szerelmi életben is segíthet: a lányok fánkadással jelezték kiszemeltjüknek az ismerkedési szándékukat, a párok pedig egy fánkon osztozva mélyítették el kapcsolatukat. A fánk szalagja a karikagyűrűt jelképezte.

FRISS