Markó Kati: Esik

szól az eső
s a hang álomba szenderül
mi folyton figyelmet kér legbelül
ilyenkor elalszik, csak én vagyok…
hagyom beszélni a fákat,
hagyom reccsenni az ágat
hallgatom, mit fénylik a hold
vagyok mindenhol és vagyok sehol