Már egyetlen korty is elmeséli a cseles északi hódítást vagy a reformkor legizgalmasabb pillanatait
Hogyan fér el egyetlen pohárban Kleopátra birodalma, a dán rozswhisky merészsége vagy éppen az 1848-as forradalom szele? Egy budapesti koktélbár csapata több hónapos kutatómunka és kísérletezés után bemutatta legújabb, a világtörténelem meghatározó korszakait megidéző koncepcióját. A bartenderek nem kisebb fába vágták a fejszéjüket, minthogy a modern italkultúra változó trendjeit ötvözzék a történelmi legendákkal.
Az ókori Egyiptom, Róma, a viking kor, az azték civilizáció, az Edo-kori Japán és az 1848-as Magyarország adta az ihletet, a készítők célja nem csupán az ízek kombinálása volt, hanem egy teljes, magával ragadó narratíva felépítése.
Minden az előadásmódon múlik
„A koktélbár egy kicsit olyan, mint a színház: fontos persze az ital, de még fontosabb az előadásmód és kiszolgálás is kiemelt szerepet játszik. Ez nem változott, és valószínűleg nem is fog. Aki koktélbárba vágyik, az élményt is szeretne, nem csupán inni valami finomat” – vallja a Neverland csapata, hozzátéve, hogy ma már elengedhetetlen a látvány és a történet összekapcsolása a kiváló minőséggel.
A vendégélmény fokozása érdekében egy amerikai neuromarketing-specialista véleményét is kikérték az alkotófolyamat során. A tanácsadó javaslata alapján a koktélok nem magáról a korszakról vagy a kultúráról kapták a nevüket, hanem egy-egy karakterről, hiszen a vendégek tudatosan vagy tudat alatt sokkal könnyebben azonosulnak egy ismert személlyel, mint egy földrajzi vagy történelmi fogalommal.
A Fáraó (Ptolemaioszi Egyiptom): Egyiptom utolsó fáraója, Kleopátra alakját idézi, aki mindössze 18 évesen, már kilenc nyelven beszélve lépett a trónra Kr. e. 51-ben. A Nílus ragyogását lágy körtés ginnel, juzuval és lime-mal keltik életre, míg a meleg kardamom az ókori fényűzést jeleníti meg egy fejedelmien könnyed, gyümölcsös és virágos italban.
A Császár (Császárkori Róma): Az italt Julius Caesar híres „Veni, vidi, vici” mondása és a Róma első, Kr. u. 69-es polgárháborúját hozó „négy császár éve” ihlette. A gin és a vermut bársonyos mélységét a bár saját, titkos receptje szerint savanyított aranymazsolából nyert aranymazsolasav, valamint a szakmai precizitást igénylő feketefokhagyma-cordial teszi komplex, testes umami-itallá.
A Felfedező (Viking kor): Vörös Erik történetére épít, aki 982-ben fedezte fel a jeges területet, és azért nevezte el cselesen „Grönlandnak” (Zöld földnek), hogy további telepeseket csábítson oda Izlandról. A dán rozswhisky karakteres mélységét fanyar homoktövis és fahéjas mézvíz szelídíti meg, a tetejére kerülő citromfű-hab pedig a vad hullámok tajtékát idézi.
A Sámán (Azték Birodalom): Az ital Tenochtitlán 1325-ös alapításának misztikumát hordozza, amelyet az aztékok egy isteni látomás – egy kaktuszon ülő, éppen kígyót faló sas – alapján választottak fővárosuknak. A rum és a tequila füstös erejét fekete cseresznye és fekete ribizli, valamint pekándió és fekete dió kíséri. Az ital mellé egy guatemalai aggodaloműző babát (muñeca quitapena) kapnak a vendégek, amely a népszokás szerint elűzi a gondokat, nyugalmat hozva őrzőjének.
A Gésa (Edo-kori Japán): A Tokugava sógunátus 1603-as kezdetét, a 250 évnyi békét és a klasszikus japán esztétika születését ünnepli. A vodka selymes tisztasága és az eperlikőr a cseresznyevirágzás múló szépségére utal, míg a matcha földes mélysége a teaszertartások nyugalmát hozza el az ichi-go ichi-e (egyetlen találkozás, amely soha nem tér vissza) filozófiájával.
A Forradalmár (Reformkori Magyarország): Hat évszázadnyi magyar dac egyetlen pohárban. Simon Kristóf bartender a tüzes gyömbérpárlatot választotta alapul, amit fehér kakaólikőrrel és aranymazsolával társított. A koktél igazi technikai különlegessége a hazai desszertekben előszeretettel használt mák. A bartenderek a mákot gondos eljárással kifőzik, többször leszűrik, a visszamaradt részt (leftover) pedig olajjal és kesudióval hőmixerelik át, hogy egy különleges mákkrémet kapjanak. Ezzel a krémmel egy mini croissant-t töltenek meg, amely az ital kísérő díszeként szolgál.
Iránytű az ízek birodalmában
Az egész italkultúra változik. A budapesti vendégek ízlése a nagyon édes ízvilágtól látványosan elmozdult a kiegyensúlyozottabb édes-savanyú, valamint a merészebb, szokatlanabb kombinációk felé. Emellett felfelé ívelő trend látható az alkoholmentes opciókban is.
„Hogy az ismeretlen összetevők között a választás egyértelműbb legyen, az itallapon külön ízprofil-ábrák, a lap végén pedig egy Íziránytű mutatja meg, hol helyezkednek el a koktélok a gyümölcsös, savanyú, fűszeres és édes tengelyeken. Azok a vendégek, akik nem tudnak dönteni, vagy kifejezetten vágynak az újdonságokra, a sorsukra is hagyatkozhatnak: az itallap mellé járó egyedi fa kocka eldobásával a szerencse határozza meg a választást” – árulta el a Neverland.
Róma se egy nap alatt épült
Sok-sok kísérletezés és gyakorlás áll a történelmi ízkombinációk megalkotása mögött.
„Elsőre furcsának tűnhetnek az olyan elemek, mint a feketefokhagyma vagy a mák, de mi lehetőségként tekintünk ezekre. Ha az ember eleget tesztel és gyakorol, megszületik a valóban harmonikus koktél. Az új itallapokat mindig úgy igyekszünk elkészíteni, hogy ne csak az italok, hanem maga az itallap is a lehető legjobb legyen. Ahogy korábban, úgy most is több hónap telt el, mire eljutottunk idáig, de ezt egyáltalán nem problémaként fogjuk fel, hiszen a jelenlegi itallapunkra nagyon büszkék vagyunk. Ahogy szokták mondani: Rómát sem egy nap alatt építették fel” – fogalmaznak a készítők.
„Büszkén mondhatjuk, hogy mindegyik koktélnál sikerült elérnünk azt, amit szerettünk volna, reméljük, hogy vendégeink számára mindegyik egy különleges élményt fog nyújtani.”
Fotók (forrás: Neverland)
